Van valakinek tapasztalata kezelhetetlen 13 éves fiúval kapcsolatban?
A gyerek a párommal közös barátainké. Mindketten elváltak, mindkettőnek van 2 gyermeke, egy fiú, egy lány ( a gyerekek nem egy apától vannak ). A nő lakásában élnek és az ő két gyerekével. A fiúval van gond ( 13 ). Nem volt előtte sosem megfelelő apa minta, az apjához havonta kb egyszer szokott menni, de a gyerek a "hülyeségei" miatt mindig "kap", és sajnos senki nem tudja kezelni. Ha mi felmegyünk nem köszön, többször rá kell szólni, hogy megtegye. Az anyjával tiszteletlen, vissza beszél, előfordult már, hogy meg akarta ütni az anyját. Ekkor az anyuka élettársától kapott egy nagy pofont, és bezavarták a szobájába... Egész nap a számítógép előtt ül, ha nem akkor meg a "haverokkal" lóg lent az utcán. Ha időre kell hazamennie nem érdekli, magam is többször láttam hangoskodni nyilvános helyen, persze a "megmutatom a többieknek milyen király vagyok" stílusban. 13 évesen hatodikos, magán tanárhoz jár, mert ki kellett venniük az iskolából, a tanárok sem tudták kezelni. Anyuka párja próbálta nevelni, de mára ( 4 éve élnek együtt ) odáig fajult, hogy meggyűlölte a gyereket, és nem tud vele türelmesen beszélni. Igen, tudom, az ő hibájuk első sorban, hogy így alakult a helyzet de a közös együttélés miatt kellene valami kompromisszumos megoldás. A fiúnak jelenleg 3 rendbeli állatkínzási ügye van a rendőrségen, amiről ő állítja, hogy nem követte el, de mivel a pár férfi tagjának gyerekeivel is agresszív, így ki tudja..
Megjegyzem, hogy nem én vagyok a szülő, mielőtt valaki azt gondolná, csak átlátom a helyzetet.
A gyerek rettenetesen szeretethiányos, gondolom féltékeny a többiekre mert ők szeretve vannak, és ez mind az otthon feléjük mutatott agresszióban nyilvánul meg ( az utcán meg ki tudja miben.. ), és értelmetlen dolgokban, múltkor pl. az ágy lábai alá kb 30 centi magasan pakolt könyveket, hogy magasabbról lássa a tv-t... Javasoltuk, hogy adják be katonai iskolába, talán ott tiszteletet tanulna, és emberséget, illetve lennének elvárások felé amiket teljesíteni kellene. A szülőkkel nehezebb lenne a helyzet, túlságosan elfajultak a dolgok :( Egy ideig hordták pszichologushoz, kapott gyógyszereket, de már nincs pénzük Budapestre hordani. Aki volt hasonló helyzetben ha tudna javaslatot adni annak örülnék :) Köszönöm
válasza: válasza:Bocsánat, akkor pszichiáter lehetett ahová vitték, mert gyógyszert kapott az biztos. Az a baj, hogy én tudom, miért alakult ez ki, látom a szülőket, látom a gyereket. A szülők sajnos nem látják az egészet, már csak azt, hogy a gyerek kezelhetetlen, nem tudnak vele mit kezdeni, viszont az anyát természetesen bánatja, hogy ennyire elszálltak ezzel az egésszel, de azt látom, hogy sokszor már ő sem tud vele normális hangon beszélni.
Szóval az okok meg is vannak, csak a megoldás hiányzik, én mint hozzá nem értő azt gondolom el kellene őket szeparálni ( katonai suli ) mert a vége így is, úgy is az lesz, de ha lehet ne a javítóban végezze vagy a börtönben.
válasza:"Anyuka párja próbálta nevelni, de mára ( 4 éve élnek együtt ) odáig fajult, hogy meggyűlölte a gyereket, és nem tud vele türelmesen beszélni."
Anyuka párjának a gyerekhez tulajdonképpen semmi köze nincsen,úgyhogy ne ő nevelgesse,hanem anyuka,meg ne ő ossza ki a gyereket.Elhiszem,hogy annak a gyereknk szeretethiánya van,sőt elhiszem,hogy lázadozik elég keményen.
Durván bántak vele gondolom,és ez itt meg is mutatkozik.Apuka jobb lenne ha odébb állna,mert szerintem ő miatta ilyen ez a fiú.
A másik az,hogy ez a 13 éves fiú még kisfiú.Nem kell felnőttént bánni vele,nem kell agyonszidni a hülyeségeiért.Le kellene vele ülni közösen NYUGODTAN beszélgetni,még utoljára!!!!!!!A szülőnek türelmesnek kell lenni,sokszor végrelenül türelmesnek,hogy a gyereket a jó útra vissza tudja téríteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!