Kiskamasz lányom a sírba visz a sorozataival! Függősség? Mit tegyek?

Szerintem nagyon sok a tévé... korlátozd le, mondd meg neki, hogy napi 1-2 sorozat, ha nem hallgat rád, akkor tegyél gyerekzárt a tv-re...

Töltsetek több időt együtt, társasozzatok, vagy keressetek valami olyat, amit mindenki élvez.

A leckéjével lehet, hogy többet is foglalkozhatna, bár ha jó az esze, ezek szerint neki ennyi is elég. Olvasson könyvet, művelődjön!

Magamról tudom, hogy nehéz abbahagyni a tévénézést... 20 éves létemre, elég sokat ültem a tévé előtt, képes voltam évadokat megnézni egy nap alatt. Persze, életmódot váltottam, társasági életet élek, ha van időm, edzőterembe megyek, táncra iratkoztam be, ahol sokszor tartanak bulikat is, így lehet ismerkedni. Mellette dolgozom, és tanulok is. Időm nem is marad a tévére, de már egyáltalán nem is hiányzik... Hétvégente ha megnézek 1-2 epizódot valamiből, vagy a családdal egy jó filmet...

Ez azért rengeteg idő.Ennyit nem szabadna TV-znie.Szerintem az lenne a megoldás,hogy naponta max.3 sorozatot nézhet,mert ezek (vagyis az összes,amit néz) azért hosszútávon nem tesznek jót vele.Ráadásul még a szemét is roncsolja.És amúgyis, ezek az agyzsibbasztó TV2 drámákat nem kéne néznie.

Küldd be a szobájába,hogy ott nézzen TV-t,egy szülőnek megvan a joga ehhez.

Én is kamasz létemre csak 13:20-13:45-ig tartó sorozatot,20:30-20:45-ig tartó sorozatot,és a 20:50-21:15 (?) -ig tartó Barátok köztöt,és a híradót nézem naponta,meg keddenként a Mentalistát.Én ennyivel meg vagyok elégedve,ráadásul még saját TV-m sincsen.De szerintem nem volt túlzottan jó ötlet a lányodnak TV-t venni ha nem használja,+ az a cél,hogy ne nézzen sokat TV-t.

12L

Á Á Á Álljunk már meg emberek! Mi az, hogy ennyit nem szabadna tv-t néznie? Nézzetek magatokba először! Egy...

A 13 éves (főleg a lányok) fiatalok napi témája az iskolában, szünetekben, az előző napi televízió adások és azok tartalma. Amennyiben nem tudja majdhogy nem szóról-szóra kivetik a "gengből" mely súlyos lelki sérüléseket okoz az egyed fejlődésére. Elfordulnak tőle társai, nem lesz ki szóba álljon vele, magány tör rá és a végső állomás az, hogy eléggé hajlamos lehet akár az öngyilkosságra is. (hujujj... lehet fosikálni, hogy milyen magasreptű gondolatok, szavak ereszkednek alá, meg nagyképűen, hogy az én gyerekem nem!, de ismered annyira?)

A másik oldala pedig...

Gondoljunk bele a gyermek látképébe:

Pici voltam, apa-anya ölében vagy mellettük a kanapén néztük a tv-t, együtt volt a család. Most kaptam egy saját tv-t, ezzel "kitagadtak" a közös tv-zésből éa azt szeretnék, hogy egyedül nézzem! Lehet, hogy a gyermek még mindig vágyik a családi együtt létekre, nem szeret egyedül lenni, ha pedig nem szeret egyedül lenni, annak kell utána járni.

Az, ha a tanulási eredményei nem rosszak, sőt... Ráadásul edzésre is jár, had kapcsolja ki ő is a saját agyát. Ő is ember. Amúgy átvetítőlegesen ez 4 órás időszakot foglal magába, valamivel többet. Ennyit nem szentelhet magának a tv függőségéből? Szerencsétlen... Természetesen először rá kell jönni, hogy mi az oka annak, hogy csak magára gondol, de persze biztosítani kell arról, hogy van egy családja, akinek szólhat, ha valami probléma van. Azt is meg kell vele érteti, hogy apának-anyának mást van kedve nézni, vagy fáradtak és pihennének. Ő neki is be kell valahogy látnia, hogy rugalmasnak kell lenni, főleg egy családi rendszerben.

UI.: Nem mindig a gyerek a hibás! Szülőként is nézzünk magunkba, hogy törődöm-e annyira a gyerekemmel, amennyire azt igényli? (erre nem kell nyilvánosan válaszolni, csak magunkban eldönteni)