Miért viselkedik velem igy a saját anyám?

Hetek óta igy megy, mindenért üvöltözik. Szó szerint mindenért, nem lehet vele beszélni, egy ideig magamba folytottam, aminek következményét a szivem bánta, kardiológushoz megyek jövő hét pénteken, mert szaporán ver, hol pedig lassan. A háziorvos azt mondta idegi alapon van. Jövőhét kedden pótvizsgázok, félek, arra is próbálok készülni, próbálom itthon elvégezni a feladataimat, de anyu semmivel nincs megelégedve. Amikor látta, hogy már napi rendszerességgel sirok, kérdezte mi a bajom, mondtam nem szeretném vele megbeszélni, mert nem lehet, mert ha ráhagyom, és azt mondom igaza van akkor is kiabál, ha meg érvelek amellett, hogy nincs akkor is üvöltözik és én vagyok a hibás. Elmondtam neki sirva, hogy mindig midnent megigér, aztán kiabál mert Ő NEM tartja be, hogy nem enged sehova, bezár, mindent elvár tőlem de a másfél évvel fiatalabb hugom úgy viselkedik mint egy 20 éves és rá nem szól, hogy igazságtalannak érzem ahogyan nevel, hogy mindig mindent nekem kell és ha nem akkor nem érti meg, és kifejtettem a gondjaimat, mire kikelt magából és azt mondta nem ő a hibás hanem az én agyamban vannak a gondok... ha elmegyek vásárolni, mire feljövök megint üvöltözik, mikor még be se léptem az ajtón... egyre nehezebben birom idegileg, mit tehetek?