Hogy mondjam el anyának, hogy sulit akarok váltani, mert rettegek?

Szeptemberben kezdeném a 9.-et egy elég jó hírű gimiben.Kiskorom óta az az álmom,hogy oda járhassak.

De most már nem akarom...Az osztálytársaim eléggé nagymenők lesznek,páran azok,akik jelenleg is az osztálytársaim.A jelenlegi osztálytársaim (akik jövőre is azok lesznek) teljesen rám szálltak.Piszkálnak a suliban,ha meglátnak a városban egyedül és facebookon is.

Olyanokat csinálnak,hogy hoznak otthonról/vesznek száraz kenyeret és az összeset szétmorzsálják a padomon és a táskámba is raknak nem keveset.

Gilisztákat raknak a tolltartómba.

Direkt a nyakamba öntik a vizet,elkezdenek óra közepén mindennel dobálni.

Matekóra előtt kiveszik a matekcuccomat és kiradírozzák a házimat,hogy egyest kapjak.

Leeresztik a biciklim kerekét,a kosarát teletömik taknyos zsebkendőkkel.

Az osztálykiránduláson "véletlenül" beleborították a biciklimet a medencébe az összes ruhámmal együtt és ehhez hasonló dolgokat csinálnak.

A dogák alatt alám dobják a puskájukat,ezért már több egyesem is van,mert szólnak a tanárnak,hogy "gyanús papír" van a lábamnál.

A külsős barátaik pedig még ennél is rosszabbak,ahogy hallottam másoktól.

Nem tudom,hogy mit ártottam nekik,hogy ezt csinálják.Visszahúzódó vagyok,sosem szóltam be nekik,rajtuk kívül mindenkivel jó a kapcsolatom.

De én már nem bírom ezt tovább,el akarok tűnni a környékről,jó messzire.Nem bírnám,ha 4 évig még ehhez hasonló dolgokat kéne elviselnem minden nap.Ráadásul az egyikükbe szerelmes vagyok(tudom,hogy bírok szeretni olyat,aki ilyeneket csinál...) és ha ez kiderülne,akkor még jobban szekálnának.

Egy távoli suliba szeretnék menni,ahol még hírből sem ismerik őket.De akkor kolisnak kéne lennem,amibe szerintem anya belehalna(2 napot alig bír ki nélkülem).Ha viszont itt maradok,akkor abba én bolondulok bele,már így is gyógyszert szedek...:S

14/L