Vannak itt olyanok, akiknek nagyon korlátozóak a szülei (vagy valamelyik szülője)?

Sehogy, egyedül annyi, hogy nem drogozhatok, de ez gondolom érthető. Megbíznak bennem, tudják, hogy felelősségteljes vagyok.

17/l

Az én szüleim nagyon rendesek és fiatalosak. Mindent megbeszélünk bármi probléma van. Mikor buliba megyek mindig megkérdezik h kell-e vmi és ha kell egy üveg ital szólok és megveszik. Azt mondják amiben teljesen igazuk van h ha iszok akkor minőségit igyak mint vmi csöveset. Apa mindig eljön értem akárhol is vagyok akár hajnali 3-kor hívom is csak telefonálnom kell mert ezt érzik biztonságosnak. Engem nem érdekel h más mit gondol h jönnek értem mert nem tartom cikinek.

A sminkelésbe és öltözködésbe nem szólnak bele. Persze normálisan, nőiesen öltözködöm. Gyakran van anyával hasonló, egyforma ruhadarabunk. Hordhatok magassarkút 7-es korom óta. De akkor még csak 3-5cm sarka volt. Most már mindegy h milyen magas csak tudjak benne járni. A sminkemet is van h anya csinálja meg. Egyszer be akartam festetni a hajamat vörösre de nem engedték és nagyon köszönöm nekik mert visszagondolva nem lett volna jó ötlet. Szép hajam van, jó színe van ezért is örülök h nem tettem meg. Ha se színű lenne befestethetném.

A kapcsolatom anyáékkal nagyon jó. A tanulmányi átlagommal meg vannak elégedve(4,6).

Apám az állandóan ilyeneket kérdezget:"Tanultál?Mikor tanulsz?Tanulj már!"-.- ő meg mindig vedeli az alkoholt..-.-" szerinte állandóan tanulnom meg segítenem kellene nekik.

Anya az aranyos,türelmes,mert elvisel,bár néha ő is kifakad..szerintem is többet kellene segítenem.Van,amikor túlzottan is félt.Mikor nyolcadikas voltam,akkor azt mondta,hogy majd mikor elballagok általánosból,elkezdhetek bulizgatni.Több se kellett,minthogy 9.-es lettem és tavaszi szünetbe meg ilyen különleges alkalomkor elkezdtem kérdezgetni tőle,hogy "na mehetek bulizni?" el is engedett volna,de akkor nem volt ki eljöjjön velem.Aztán meg elment a kedvem és itthonülő lettem.A szomszédból is nyolc órára itthon kell lennem(3 házzal odébb)..pedig egy normális családhoz megyek.Sokat tanulok attól a nőtől,akivel szoktam beszélgetni,ő 30 éves.Szoktam játszani a kislánnyal.Amúgy 'kocka' vagyok,imádok simsezni,meg fészezni,de ha ott vagyok a kislányéknál,akkor minimum 2 órát kint szoktunk játszani.:D én meg imádok ott náluk kint lenni,mert a szomszédba hétvégente próba van,így élő zenét hallunk.:D Meg jó a levegő,meg látni a naplementét..:D látni az autókat is,amik messzebb(jóval messzebb) a főúton mennek:D

Bocsi,hogy elhúztam a választ:D

16/L

Én már idősebb vagyok, de a húgommal amit anyámék művelnek, az valami tragédia. Nekem elváltak a szüleim, anyám nem is igen foglalkozott velem, oda mentem, és azt csináltam, amit akartam. Mégsem lett belőlem egy drogos, kallódó gyermek, bár nem mondom, hogy lelkileg ettől nem sérültem.

A húgom anyu 2. házasságából van. A férjének első és egyetlen gyermeke. Komolyan mondom 10 éves koráig egy ágyban aludtak. 16 évesen nem vihettem el a strandra, mert belefullad a Balatonba, vagy megerőszakolják (fényes nappal). Én voltam 23.

Most 20 éves, szegénykém, de nem csinálhat egy közös programot a barátjával, mert minden hétvégén segíteni kell a szüleinek. Minden lépéséről be kell számolni. Anyuék döntötték el, hogy hova menjen továbbtanulni. Volt ugyan ötlete, de lehurrogták. Szerintem nagyon elrontották, nincs egy önálló véleménye, akarata. Szerintem őt nem is bántja ez a helyzet. Csak nem tudom hogy lesz így valaha önálló személyiség.

Ugyan ez van velem, mint az előző húgával. Pénteken mehettem egy normális beülős helyre névnapomat tartani pár osztálytársammal, de én voltam az első, 22:00-kor, aki lelépett a SAJÁT bulijáról. Autóval jöttek értem, ráadásul 'mindenki' kint volt az épület előtt, akikkel mentem, és látták :D

18l

Nekem anyu sok mindent megengedne, De apu semmit... Egésznap otthon kell pusztulnom, minden percemről be kell számolnom, barátnőimnél se aludhatok, nem hogy bulizni, meg azt mondta, amí él nem lehet pasim... Persze volt vagy 5 csak nem tud róluk. :D

Elég jó tanuló vagyok, csak akkor vagyok szemtelen,mikor tényleg azt mondják, hogy nincs igazam... De sajnos, ezzel, hogy mindent megtilt kénytelen vagyok össze-vissza hazudozni, hogy ilyen meg olyan külön órákon vagyok, csak, hogy kicsit a barátaimmal, netán a párommal lehessek..