Mit tegyek? Hogy szerezhetnék barátot?

Nincs azzal semmi baj ha van egy "egyedi" személyiséged.

Ezen senki nem tud változtatni csak TE.

Ezt úgy értem,lehet hogy az osztálytársaid úgy érzik hogy nekik nincs szükségük olyan barátra mint te. Vagyis azt érik hogy ha te belépsz a baráti körükbe azzal feldöntöd azt a megszokott rendet amit ők már évek/hónapok/hetek óta így csinálnak és megszoktak.

Ezen úgy tudsz változtatni hogy oda állsz eléjük és megkérdezed tőle/tőlük hogy

"Figyelj/etek én új vagyok..szeretnék barátokat szerezni beilleszkedni de ti ezt nem hagyjátok. Sajnálom ha ilyen vagyok. de a személyiségemen nem fogok változtatni azért mert szeretnétek megismerni a másik oldalamat.mert én soha nem kívülről hanem belülről ítélek."

Ha így sem szerzel barátokat,nyugodtan írj rám.:)

Ha van kedved beszélgetni kiadni magadból a dolgokat szívesen meghallgatlak.:)

Remélem segítettem.:)

Előző vagyok.:)

Ne csüggedj.

Ha nem sikerül gondolj arra hogy nem érdemlik meg a barátságodat.:D

Mellesleg ne próbáld CSINÁLD.;)

szerintem az gáz ha így elmondod hogy +be akarok illeszkedni"...

legyél önmagad és egyesével mindig valakivel elegyedj szóba de ne arról h mi a köv. óra hanem valami másról, legyél "érdekes".. ha már többet beszélgettek valakivel akkor hívd el fagyizni, moziba őt, aztán köv. alkalommal a barátnőjét és, aztán annak a barátnőjét is...

ha így odaállsz eléjük hogy "fogadjatok be" akkor

-olyan barátság lesz köztetek ami arról szól hogy "na viseljük el szegényt, olyan magányos", néha elhívnak valahová de az igazi bulikból kihagynak

-vagy még szarabbb lesz és már tipikusan lenéznek majd hogy "itt a feltörekvő"

járj el sportolni, szakkörökre, sulin balül, kívül is.

Nem hiszem el, hogy a sulidban csak "cukcsí rucisok" vannak. Biztosan vannak lányok a normálisabb rétegből, ismerkedhetsz az idősebbekkel is.

"Imádom a rock zenét" -> Én is, szoktam menni koncertekre. Te nem? Nem szoktál látni korodbelieket akikhez oda tudnál menni? Találd fel magad. :)

Rokonlélek!:D Én is hasonlítok rád, az öltözködést kivéve, és be kell, hogy valljam, megküzdöttem ugyanezzel a problémával többször is. Eddig ez a 3. sulim, és 8. után ismét váltanom kell. Tehát akármennyire is volt ellenemre, meg kellett tanulnom szocializálódni. Megpróbáltam nyitott lenni, és a kevésbé vinnyogósakkal összeismerkedni, aztán ha egy kis reményt láttam a dologban, megpróbáltam közös témákat találni. Ha értelmiségivel van dolgod, akkor az se nagy gáz, ha totál eltérőek vagytok mondjuk ízlést illetően, szerintem kifejezetten érdekes olyan barátokra szert tenni, akik totál az ellentéteid. Nekem is van egy ilyen "rózsaszín hercegnő" barátnőm, és bár más ilyen lányoktól kirázna a hideg, ő feldobja a mindennapjaimat :)

Tehát, ha rám hallgatsz, akkor nem csak rokonlelkeket keress, hanem próbálj nyitott lenni, a többi jönni fog magától. Anyukáddal pedig minden képen beszéld meg a dolgot, sokat fog jelenteni, ha legalább otthon minden okés :)

13/L

Hasonlítunk! 14 vagyok lány, és ugyanezek a "bajaim" :D

Animéket nézek én is és rajzolok is. Rockot és metált hallgatok, hosszú bőpóló, hosszú nadrág, nekem ez a jó:) Az én korosztályom is gyerekes, sok olyan dolgaik vannak amiért már eléggé szégyenlem magam, hogy egyidősek vagyunk... Engem is úgy kezelnek a szülők mint egy kisgyereket. De komolytalannak hisznek ha kimondom amit éppen gondolok és az éppen nem odaillő. Antiszociális vagyok? Nagyon! Amúgymeg nem szégyenlem, ez vagyok én, így szeressenek.

Death Note az egyik kedvencem:D