Mit tehetnék, hogy anya észrevegye, hogy létezem?

15 éves lány vagyok.Van egy 18 éves bátyám,egy 9 és egy 1,5 éves öcsém.

Anya mióta megszületett a nagyobbik öcsém,magasról tesz rám és a bátyámra.Ő az abszolút-kiskedvenc.Ha valamit kérek tőle,pl rakja el a cipőjét maga után,hisztizik,hogy ő nem szeretné,anya meg mondja,hogy hagyjam békén a kicsit,és rakjam el utána,pedig lassan 10 évesen szerintem képes lenne rá.Na de nem is ez a lényeg.

Anya se reggel,amikor elmegyek itthonról és köszönök se köszön vissza,se délután,amikor ő megjön a munkából..Fél éve dolgozik újra amúgy,pici öcsém bölcsis.

Végig kitűnő voltam az általánosban,5.osztály óta szerintem egyszer se hallottam hogy ügyes vagy..Most egy elég erős gimiben tanulok,4,6 lett az átlagom úgy,hogy minden nap 1,5 órás edzéseim vannak,heti egyszer zenesuli,és sokat kell vigyáznom a kisebbik öcsémre is,mert ő magasról tesz rá,amikor hazajön,vagy átmegy szomszédolni,tenni az agyát,vagy a nagyobbik öcsémmel foglalkozni,már a pici sem érdekli.:/ Na szóval,most amikor megmutattam neki a félévimet,annyit mondott hogy én azt hittem,4,7 lesz az átlagod,és hogy föciből miért nem bírtál ötös lenni,az nagyon könnyű.Ő egy közepes szakközépiskolában végzett,szinte az összes érettségije kettes lett...Folyton piszkál,hogy nagy a fenekem,már szinte alig eszek,utálok itthon lenni,mert csak üvöltözik,hogy takarítsak,ő nem bírja egyedül a háztartást,én segítek szívesen,főleg hétvégén,de valamikor tanulnom is kell.

Soha nem mondja,hogy szeretlek,még a szülinapomon se puszil meg,soha nem kérdezi meg hogy hogy vagy,fogalma sincs,hogy milyen jegyeim vannak a suliban,fogalma sincs,hogy hogyan érzem magam az új suliban,nem kérdezte meg...

Apa nagyon normális,okos egy férfi,ha ő,mama és a barátaim nem lennének én már öngyilkos lettem volna,nem bírom elviselni az anyámat.Te hülyelány,te senki se vagy,mindenkinek jobb lenne ha elköltöznél itthonról-hallom minden nap.

Mindenkinek teszi az agyát,társaságban tökre nem így viselkedik,ott olyan mint egy mintaanya...Nem is nagyon főz,amikor itthon van se,ha mi,bátyám,apa és bátyám barátnője nem takarítanánk,disznóól lenne a házból.

Nem bírom elviselni,el szeretnék innen költözni,de nem lehet.:( Annyira szeretném boldognak látni,néha egyszer mosolyogni,mert sajnos,azt sem szokott!Soha!Soha nem nevet velünk.Amikor nincs itthon,olyan jó,mindenki felszabadult,de ahogy megjön..

szóval szeretnék a kedvében járni,és mindent meg is teszek,de a jövőmet is alapoznom kell.

Mit tehetnék?Napi szinten sírok,sok betegségem is van,ami szerintem biztosan a sok stresszre vezethető vissza,de nem enged el orvoshoz,mert szerinte csak kényeskedek.Tavaly télen már nagyon durván köhögtem,apa 2 hetes üzleti úton volt,nem engedett el anya orvoshoz,egyik nap suli után elmentem,miután már a tanárok is szóltak hogy nagyon beteg vagy,tüdőgyulladásom volt.Kiírt az orvos 2 hétre,de anya nem engedte hogy addig itthon maradjak,mennem kellett egy hét után suliba,vissza is betegedtem,azóta is sokszor fáj a tüdőm.

Nem bírom..