Hogy viselkedhet így egy 16 éves fiú? Hasonló cipőben lévő szülők? Tapasztalt szülők válaszát várom!
Számtalan kérdés merül fel bennem, de már nem is tudom kitől kérdezzem...regényt írhatnék de nincs már ahhoz se kedvem úgy érzem belefáradtam.. 35 éves vagyok van 3 fiam, a nagyobbik 16 éves. Nagyon okos, ötödikes koráig kitűnő volt soha nem kellet itthon vele tanulni, a suliban megjegyzett mindent. De most főleg hogy középiskolás, elég trehány, na nem a tanulásban, ott 3-as, 4-es,(lehetne jobb is) hanem, itthon velem az anyjával. Mindenért szólni kell neki mert magától a legalapvetőbb dolgokat nem képes betartani megérteni. Suliból hazajön, be a szobájába, tv-zés, játékozás, este ki dugja orrát vacsira, meg fürcsire, persze csak mikor már szóltam neki hogy vacsi és meg van terítve...reggel csak ki kell emelni a hűtőből a szendvicseket, aztán irány a suli. Soha egy kösz anya, finom volt vadas, vagy mit tudom én. Ha hazajön NÉHA ott várja az asztalán egy kis nasi. Egy csoki vagy keksz... Meg nem kérdezné, hogy anya ezt a szomszéd dobta át? És most volt szülinapom, annyit nem böfögött ki, hogy boldog szülinapot.!!!!!!! Bezzeg az iskolára ha kell pénz megtalál, ide 8 ezer, oda 2 ezer... Szombaton is menni akart csavarogni, még fél óra volt vissza hogy kész legyek az ebéddel, ő már mászott a hűtőbe, hogy van-e valami kaja??? Mondom fél órát ki bírsz nem??? Még neki állt feljebb! Nehogy már a haverjainak feleljek meg hogy 13:00-ra én kész legyek legkésőbb mert nekik találkájuk van??!!!
Valaki adjon valami magyarázatot, ötletet, mert a gyerekkel én már százszor leültem beszélni, hogy miért csinálja ezt de nem veszi a lapot. Apa az külföldön dolgozik, havonta egyszer elviszi őket akkor ott nincs kötelesség, suli...Pedig már nem csesztetem a sulival, hogy tanuljon, és nem engedem csavarogni. NIncs értelme bármit kérnem tőle mert sza-rik rá! A szemetes zsák mellet el megy mikor odarakom hogy le kéne vinni, inkább hasra esik rajta mint hogy levigye..!
Ötlet??? Zsebpénzt tőlem nem kap, nem is tudnék adni, az apja tömi rendesen, és még azt sem ossza be mert ha sulira kell akkor ugye én adjak....
Ötletek??? előre is köszönöm!!!
Egyrészt kamaszgyerekről van szó :-),teljesen még nem érett a személyiségük.
Idáig feltétel nélküli volt a gondoskodásod és tudom,hogy csak a szeretet vezérelt ebben,de ezt kihasználják a gyerekek!!!
Most sem késő nevelni,alakítani,nagyon nem könnyű egy kamasszal az biztos,de mégha konfliktusokkal is jár,akkor is ki lehet követelni kicsit több segítséget tőle,enm kell mindennek magától érthetődőnek lennie ami eddig az volt,kell ehhez egy jó adag elhatározás és kitratás,de csak így lehet!
Sok sikert!!!
Köszönöm a tanácsokat....tehát vagy megszokom vagy megszököm:-)
Mindig azt mondom ezt már nem bírom tovább, de hát mindig van egy utolsó nagy sóhajom na talán most alakul valami de sajna csalódnom kell és kezdődik minden előröl...
KEDVES UTOLSÓ, ha így magadra ismersz akkor te is gondolhatod, hogy a te szüleid is nehéz helyzetben vannak...vagy ők ezt hogyan kezelik??? És te is flegmán és vissza beszélsz a szülőkkel?
Az a baj tudom remélem, hogy megfogtok változni, csak ki kell várni azt, de addigra megőszülök, bár lehet a festett hajam alatt már holle anyó vagyok.
Az apával beszéltem, de mivel kiskora óta nem is nevelte a gyerekeinket rendesen, havonta egyszer látta őket egy hétre, ez nem nevelés ! Bezzeg válás után tömte zsebpénzzel, telefont vett neki, minden tiltakozásom ellenére egy ötödikesnek, ez 6 éve volt, meg 40 ezres PSP játék, a kisebbiknek 20 ezres lego készlet... Külföldi fizuból megteheti. Hát persze, hogy az apához húz kamaszom, és én le vagyok sz-rva, mert én vagyok a gonosz házisárkány, mert jót akarok a gyereknek. mert ha meg említettem diákmunkára lenne lehetősége, csak száját húzta...persze apuci zsebbe dugott lóvéja hamarabb meg van...
Ha olvassátok ezt kedves fiatalok és véletlen magatokra ismertek, 20 év múlva rá fogtok jönni, hogy annak a hülye muternak milyen igaza volt ebben meg abban!!!!!! Mindenben.
Hagyd egy kicsit,legyél olyan vele,mint ő veled,de ne szíts haragot azzal,hogy kötekszel.Egy-két nem is jó volna.Nem mehetsz ide,nem kapsz pénzt erre,nem eszel,ha fő a kaja.
Esetleg egy-két anyai pofon,ha nem ért.Egyik barátom is ilyen volt,neki az apja elverte a talpát,mert a tiltás ellenére elment,majd részegen ment haza.De ez már nem tudom hány éve.Vagy 10.
Szia vagy csókolom! Nem is tudom, hogy köszönjek, én még csak 19 vagyok ( fiú) Olvastam a kérdést, bevallom őszintén a válaszokat nem olvastam, így elnézést ha olyat kérdezek vagy írok, ami már le van írva.
Nos én abszolút a fiú ellentéte vagyok. Mindig megköszönöm anya főztét, kérdezem, hogy mi a baja, ha látom, hogy van valami, s próbálok vele abszolút kedves lenni.
Én egyke vagyok, így mondjuk sokkal harmonikusabb is a kapcsolatunk- s apával is. Még mindig gyakran előfordul,hogy odabújok anyához, nagyon szeretem őt.
Tudom hogy mindez nem segít a problémán :D Így rátérek a tárgyra. Elég jó emberismerő vagyok, s nagyon lelkis. Így biztos hogy a fiúnak -nevezzük Dávidnak- van valami gondja. Ugye van két másik testvére, nem lehet az, hogy őket jobban tetszik szeretni- több mindent megkapnak, míg a Dávid nem kap semmit esetleg? Vagy kereshető a probléma gyökere a házimunkákban, hogy mindent ő vele tetszik csináltatni, a többiekkel pedig nem?
Egyáltalán milyen az ő személyisége? A haverok igaz barátai? Tud valakivel beszélgetni? Vagy csak lóg velük, hogy ne legyen itthon. S azért lóg inkább velük, mert otthon megöli a magány, bár kint is, de az legalább menő.
S talán zavarja hogy nincs igazán senkije, a nénitől nem kap mást csak, "ide menj, azt csináld" míg ráadásul a másik két gyereknek semmi dolga. S talán mindez elidegenítette mindentől és mindenkitől. Szeretne nagyon valakit aki szereti, de azt gondolja, hogy az anyuka ez erre nem megfelelő személy.
Gond lehet az is, hogy az apja külföldön él- pedig egy fiúnak nagyon fontos az apa szerepe. Ráadásul ahogy olvastam, talán nem is tetszenek együtt élni. Őtőle mindent megkap, a nénitől nem.
S talán-de én nem ismerem, nem olvastam tovább, s nem is látok bele, ez csak egy kósza ötlet- az lehet a gond, hogy nem talál semmi doppingoló dolgot az életben, így elfordul mindentől és mindenkitől, csak felszínes kapcsolatokat ápolva a nénivel épp úgy (kimegy enni) mint a "Barátokkal".
S hogy mi lehet a megoldás? A kisebbeket is rávenni, hogy pl néha ők mosogassanak el ne Dávid. Vagy menjenek el ők a boltba, s egy kicsit kényeztetni a fiút. S pár nap után meg lehet vele ejteni ezt abeszélgetést, hogy "minden rendben fiam? Biztos? én vagyok az édesanyád, az egyetlen aki ismer, s kérlek mondd el ha valami bánt. Rendesek veled a haverok? nemcsak felszínes? szeretnék neked segíteni, s kérlek te is segíts nekem- ez nagyon fáj, ahogy bánsz velem. Mondd el mi a gondod velem, megpróbálok változtatni, s kérlek tégy te is azért, hogy jobb-ban legyünk."
Kíváncsian várom a választ :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!