Ezek természetes érzések ebben a korban?
Nagyon szeretet/figyelemhiányos vagyok. Hiába figyelnek rám a szüleim, úgy érzem, hogy valami nem jó, és beleőrülök mindenbe, olyan histzizhetnékem van, közben nem akarok, és nem tudom mi ez az érzés, megpróbálom kifejteni jobban:
Egész nap unatkozok, semmi nem köt le hosszú időre, szeretnék népszerű lenni, közben meg mégsem(nem akarom a pletykákat, stb, ugyanakkor a figyelem az jól esne). Beleőrülök, hogy nem vagyok szép, és hogy sok barátnőm után döglenek a pasik, rám meg szinte senki nem mondta, hogy szép vagyok(ebből gondolom, hogy nem csak önbizalomhiányom van, hanem tényleg nem vagyok világszépe, és ebbe enm bírok beletörődni). Folyton rettegek attól, hogy elfogok hízni.
De ez a figyelemhiány ezt nem tudom hova tenni. Olyan "hahó vegyetek észre" van bennem(közben mégis észrevesznek) de valami nagyon nem jó, és ebbe az érzésbe beleőrülök, nem bírom, de nem tudom, hogy mit, csak annyit, hogy nem bírom. Mi van velem? AKi tud tanácsot adni kérlek írjon:S
Az, hogy nem rohannak le minden nap azzal, hogy döglesztően seksi vagy, attól még lehetsz szép.
Nyáron pedig a magány természetes, én sem töltöttem sulitárssal több mint 5 percet egész nyáron.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!