Általános-, közép-, és főiskolás kamaszok! Mennyire fontos nektek a tanulás, a tanulmányi átlag? Milyen céljaitok vannak a jövőben?

Most leszek gimis,általánosban végig kitűnő voltam,nekem ez nagyon fontos volt.De mellette jártam sok különóra-zeneiskola,judo,hittan,és sok tanulmányi-sportversenyen is voltam,ahol szerencsére jól szerepeltem.Különösen a kémiára és biológiára koncentráltam,orvos szeretnék lenni.

Célok?A gimiben kémiából,biológiából és az érettségi tantárgyakból ötös szeretnék lenni,tavasszal egy német középfokú nyelvvizsga,egyik nyáron egy olasz nyelvtanfolyam,szuper érettségik,orvosi egyetem pécsen,gyerekorvos szeretnék lenni.Ki szeretnék menni Afrikába,mint orvos segíteni a beteg embereken,és jótékonykodni.Majd szeretnék családot,minimum 2 gyerekkel,sajátot lés örökbefogadottat is.:) Magyarországon szeretnék egy kórházban dolgozni,és valahogy megpróbálnék lendíteni a magyar egészségügyön-persze nem egyedül,tudom,mekkora itthon a gáz,de valahogy,több orvossal megpróbálnék valamit.:) Mellette segíteni azon,akin tudok,szüleimnek,nagyszüleimnek meghálálni azt,amit most tesznek értünk...15/L

Fontos számomra a tanulás, de nem szeretem túlzásba se vinni. Amit nem úgy kell érteni, hogy nem foglalkozom vele, hanem nem stresszelek miatta annyira. Mondjuk szerencsém, hogy jól fog az agyam (nem beképzeltségből, de hát így van), így nem kell magamat halálra tanulni a jó jegyekért. Általánosban kitűnő voltam végig, aztán a gimiben (elég erős gimibe járok) ezt nem sikerült megtartani, de mindig belefértem a kitüntetett átlagba (4,5-ig). Szerintem ez jó eredménynek számít, és elégedett is vagyok vele, mert általában csak olyanból vagyok 4-es amit egyrészt nem szeretek, másrészt úgysem lesz rá semmi szükségem: matek, fizika, kémia. Tanulni 1-2 órát szoktam naponta, ez elég szokott lenni, esetleg ha fontosabb dolgozat van, akkor többet. Céljaim a jövőre nézve: szeretnék egyetemre menni, és majd valamilyen történelemmel kapcsolatos szakmát szeretnék - valószínű, hogy történelem szakon fogok továbbtanulni.

17/L

Az iskolában tanult dolgok 90-95%-a haszontalan szemét, a későbbiekben egyáltalán nem használandó lexikális hulladék. Ahol tudok, ott puskázok, mivel a mai világ nem úgy működik, hogy minél többet tudsz, annál sikeresebb/elismertebb leszel.

Most leszek 12. osztályos, és idén is abból, ami nem érettségi tantárgy, puskázni fogok, és nem lesz miatta lelkiismeret furdalásom, mert az a másfél-két óra, amit tanulással elpocsékolnék erre a 45 percre, amíg szükség van arra, amit megtanultál lexikális anyag, az nekem sokkal jobban telik el, ha gépezek, beszélgetek másokkal, haverkodok, elmegyek csavarogni, zenét hallgatok, jól érzem magam, a fiatalkorom minden idejét próbálom kihasználni.

Az átlagom 3.8-4.0 körül van, se nem túl jó, se nem túl rossz, de én csak azzal a tantárggyal foglalkozom, amivel a későbbiekben terveim is lesznek, nem fogok energiát és időt fektetni olyan tantárgyakba, amelyek számomra inkább csak kínlódás lenne, hogy megtanuljam, mert teljesen hidegen hagy (fizika, kémia, hasonló szemetek). Hozzáteszem, SZERINTEM.

Lehet, hogy le fogtok pontozni, és biztos vagyok benne, hogy jön majd 1-2 hozzászóló, aki majd jól megmondja, hogy nem lesz belőlem senki ilyen hozzáállással, és nyílván lesz 1-2 túlérzékeny, önérzetes kretén is, aki burkoltan leparasztoz majd valamilyen vicces kis idézetével, vagy megjegyzésével, de továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy fiatalok vagyunk, élnünk kell, és ahogy a szórakozásból sem jó a túl sok, úgy tanulásból is, mivel számomra minden idő ajándék, amit nem akarok elpocsékolni felesleges dolgok megtanulásával.

Remélem, nem vétettem helyesírási hibát sem így hajnaltájt, mivel biztos vagyok benne, hogy lenne valaki, aki letámadna emiatt is.

Üdv: T.

17/F

Eddig nagyon leszyrtam a tanulást,egyáltalán nem érdekelt hogy milyen jegyet kaptam-mégha cikinek is tartottam.De viszont most fogok menni 8. osztályba ahol azért már kell tanulni..fogok is..igaz azt nem mondom h belefogok szakadni a tanulásba,scak elkezdek tanulni :)

Cél..hmm..érdekel az informatika ezért programozó szeretnék lenni,vagy műsorszerkesztő/vezető.

14/L

nekem nem az a legfontosabb dolog (persze nem is elhanyagolható) nekem az a legfontosabb hogy mamám és anyukám büszkék legyenek rám és a mamám mindig azt mondja hogy semmit nem kér tőlem csak hogy tanuljak igazából engem ez hajt :) de amúgy nekik is meg nekem is megfelel a 3-as 4-es átlag esetleg becsúszhat egy 2-es is de annál rosszabb ne legyen :P

amúgy most leszek 10.-es

15/L

14 éves lány vagyok, 8.-os leszek.

Soha nem értettem, hogy mások miért nem bírják ésszel felfogni, hogy fontos a tanulás.

4 éves koromban eldöntöttem, hogy én gyerekorvos leszek, és még mindig tartom magam az akkori elhatározásomhoz.

Igazából valamilyen szinten [sőt, nagyon] az hajt engem, hogy most jól élek, és nem szeretnék sosem szegény lenni. És ahhoz, hogy legyen pénzem, mindig tudtam, hogy jó munka kell. Jó munkához pedig jó bizonyítvány. Jó bizonyítványhoz pedig sajnos elkerülhetetlen a tanulás. :))

Igazából most az utóbbi 1-2 évben elbizonytalanodtam abban, hogy biztosan orvos szeretnék-e lenni, de ha ezen gondolkozom, akkor általában arra jutok, hogy igen, ezt szeretném.

Persze van még sok minden, ami érdekel. Az szinte biztos, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, mert gondoltam arra is, hogy tanár, vagy gyermekpszichológus [de nehéz szó o.O].

Ezekenkívül még tetszene az énekesnői karrier [nagy álmom] , manikűrös szakma, és lakberendezés. [bár ezek nem kötődnek a gyerekekhez]

Na, szóval visszatérve az orvosi szakmához. Vagy magánrendelőt szeretnék itthon [anyukám már gyűjti rá a pénzt :DD], vagy pedig kiszeretnék menni Németországba.

Amúgy fura, hogy előttem 3an is írtak, hogy gyerekorvosok szeretnének lenni, eddig én voltam az egyetlen az oldalon, akinek az az álma.

14/L