Még tényleg túl fiatal vagyok?

Hát nagyon nehéz. Én most 28 éves vagyok (1 éves pici lányom van).

Anno (90-es évek közepe) mikor tini voltam engem sem akartak elengedni sehova. Hétvégén biliárdozni jártunk a belvárosba, de .10-re mindig haza kellett mennem, míg a többiek mindig az utcsó busszal mehettek haza, tiszta ciki volt. Csak tini dizsibe mehettem, ami tőlünk kb. 10 percre volt. Egyszer 15 évesen el akartunk menni éjszakai dizsibe ugyan oda, a fél baráti köröm hozzánk jött könyörögni anyunak, hogy engedjen el, hát elengettek.

Én mondjuk cigiztem, de ennyi. Volt egy komoly kapcsolatom 15-20 éves koromban, soha nem aludhatot nálunk. Míg az osztálytársaimnál mindig ottalhattak a fiúk. Szar érzés volt, az tuti. Komolyan, mintha csak te én lennél, minhta én írtam volna ezt a kérdét 15 évvel ezelőtt.

Soha nem pasiztam össze-vissza, soha nem ittam, soha nem volt abortuszom.

Egyszer írtam a szüleimnek egy levelet, hogy fogják már fel, hogy bennem megbízhatnak.Az mondjuk jót tett. De ez a szigor dolog kb. érettségi után változott. Oda mehettem ahova akartam, a párom még ugyanaz volt, felvettek a főisolára, és mikor mondta, hogy a páromnál alszom azt mondták ok, ahogy akarom. Életemben először akkor éreztem, hogy felnőttként kezelnek.

Persze nem mondom, hogy mindig mindenről tudtak is a szüleim, de tényleg tudtam vigyázni magamra.

Szóval nyugi, adj egy kis időt nekik.Majd enyhülnek, és ha most nem engednek el dizsibe, akkor majd legközelebb.

Én nem papolok hogy ők csak jót akarnak, balbal, tuti, hogy igaz, de ezt te is tudod. Ok, az erőszakos dolgok ellen nincs mit tenni, ha pl. megtámad valaki az utcán stb. de az megtámadhat nappal is, és amilyen veszélyes a mai világ nappal ugyanúgy minden megtörténhet.

Ja, hozzáteszem, ENGEM MINDIG MINDENHONNAN HAZAKÍSÉRTEK, ez iszonyat fontos, ez kulcskérdés, sookal kiesbb a rizikó, hogy vm. történik ha többen vagytok. (mondjuk mi többen laktunk egy kerületben így ált. többen jöttünk hazam plusz a párom a házig kísért). Ha bulizol ezt valahogy meg kéne oldanod.(Ja, még valami az én anyám meg minden hónapban azzal idegesített, hogy biztos terhes vagyok, mert mindig késett a mezim, ilyen fajta vagyok, jött nekem a hülye terhességi tesztekkel, NA AZ AZ IDEGESÍTŐ, sokszor azt gondoltam, hogy nem normális, és még lokiája sincs, elborult az agya a féltéstől. Nem is volt jó a kapcsolatunk. Ja, és ki volt akadva, hogy én nem beszélem meg a dolgaimat vele, hát lehet ezen csodálkozni, kérdem én?)

Szóval együttérzek!!!

No, ennyi jut eszembe.

KITARTÁST!!!!!!!

Azért had írjak én is pár sort!

18 éves vagyok!nem valami marha öreg!

Első koncertemre8mivel én megvetem a discokat stílusomnál fogva)szóval első koncertemre 14 évesen mehettem a báttyámmal!elsőször csak egy éveben 2-szer és akkor örüljek a fejemnek!betöltöttem a 15-öt akkor már az egész koncertturnénak a legközelebbi állomásaira eltudtunk látogatni tesómmal szintén!

Közben hisztiztem mert ő járhatott fesztiválokra-én persze oda sem-

jött a 16 akkor már sokkal több helyre mehettem plusz 1 nap kimehettem egy fesztiválra de nem aludhattam ott!

Jött a 17 akkor már saját keresettel rendelkeztem és kimentem egy 3 napos fesztiválra is tesómmal.Anyu látta bízhat bennem és azóta csak megemlítem hogy hova szeretnék menni,és ha ismeri a zenekart aminek a koncertjére szeretnénk menni,és úgy látja hogy jó,akkor elenged.Persze a párommal is eljárhatok szórakozni!De nem bánom hogy szigorúan voltam ilyen téren is fogva!

Ugyanis egy velem egyidőben nagyon nekiindult velem egykorú csaj mára már 2 gyeremek édesanyja felelőtlenül.És még nem töltötte be a 18-at sem.+ drogelvonón is volt.

Én se engedném el a lányom diszkóba... hanem inkább elmennék vele valami jó kis skinhead koncertre. Jobban is szereti, igaz.

De mikor még olyan kicsi volt mint te, akkor járt diszkóba sokat, csak leültem vele beszélni, és azóta koncertekre járunk...