Mit csináljak? Senki ne ítéljen el ezért
Leírom azt, amiben a segítségeteket szeretném kérni, mivel anoním az oldal, de kérlek, ne ítéljetek el senkit emiatt.
Szóval...
Az egyik családtagom depressziós, de kezelik, jár orvoshoz is. Mielőtt az lett, teljesen jó éltetet élt, dolgozott, főzött, stb. Aztán történt vele egy s más, és megváltozott. Nem biztos, hogy a depresszió, de nem fürdik, nem főz, nem takarít, stb...és én is ehhez szoktam hozzá, akármennyire felháborító. Igénytelen vagyok sajna, és ez nekem természetes. Olyan 4-3 éve kezdődhetett el nálam ez az állapot, szép apránként én is rászoktam, és sajna természetes lett nekem ez, hogy rendetlenségben élek, hogy nem fürdök minden nap, hogy nem ápolom a környezetemet sem, stb. NAgyon szégyellem magamat, ugyanakkor nehéz kimásznom belőle, mert mint mondtam, ez olyan megszokott, mintha ebben nőttem volna fel.
EZ a családtagom amúgy szerintem nem tehet róla, nyilván oka van, hogy ilyen lett.
A kérdésem, hogy ezzel érdemes pszichológushoz fordulnom, vagy ezt magamba kell elrendeznem?
ISmétlem, lehurrogástól kíméljetek, tudom, hogy ez az életmód amit folytatok nem helyes, ezért szeretnék változtatni rajta, mert könnyen kínossá válhat.
válasza: válasza: válasza:Bármi problémád adódik, első körben magadnak kell megpróbálni megoldani. Jelen esetben főleg. Vegyél erőt magadon, ahogy látom, te is tudod, mi a gond, min kéne változtatnod.
Ne egyszerre az egészet akard megváltoztatni, hanem haladj lépésről lépésre. Mondjuk kezd azzal, hogy elhatározod, ezentúl minden nap fürdesz vagy zuhanyzol. Jelölj ki rá egy időpontot, amikor általában nincs más dolgod, mondjuk este 9-kor (vagy ahogy neked jó), és ragaszkodj hozzá, hogy akkor mindenképp elmenj zuhanyozni.
Egyszer olvastam valahol, hogy az embernek 40 nap kell hozzá, hogy valami a szokásává váljon, és ugyan ennyi ahhoz, hogy valamilyen szokást el tudjon hagyni.
Ha már egy dolgon változtattál, akkor jöhet a következő. Sokat segíthet, ha listát is írsz, sőt, ha valami jutalmat is megígérsz magadnak, ha jól teljesítesz.
Lány vagyok, az életkoromat nem szeretném leírni, nem szeretnék ítéleteket az emberektől:)
Tudom, hogy tenni kell, és mélységesen szégyenlem magamat, másnak(környezet, barátok,tanárok) nem merem elmondani, mert akkor emiatt elkönyvelnek, és van is rá okuk, tudom, de mint mondtam, sajna nekem ez a természetes itthon...Lehet, hogy egy nagy szégyen vagyok, de szeretnék változtatni rajta.
ava87 :)
Köszönöm a tartalmas válaszodat, szerintem akkor így fogok neki kezdeni.
MIndent megpróbálok helyrehozni, nincs késő, mert előttem az egész élet, de olyan lelkiismeret-furdalásom van, ha más környezetbe kerülök, akkor zavarnak ezek a tényezők, de sajna itthon nem.
Off lesz, de:
A depresszió kiválthatta a családtagomból ezt?
válasza: válasza:Első válaszoló, köszönöm a válaszaidat :)
Tudom, hogy kell, csak sajna nálam ez olyan(volt, mert változtatni fogok!) mint pl ha valakinek természetes valami, vagy valaki felnő valamiben.
Akkor szerintem ezért ilyen a családtagom.
Nálam az váltja ki(Legalábbis az én véleményem szerint), hogy ez a családtag a hozzám legközelebb álló személy a világom, nagyon szeretem, lelki társam is, és együtt élünk, szerintem 11-12 éves lehettem, max 13mikor elkezdődött ez az állapot(azaz gyerek), lehet azért :)
válasza:Nagyon köszönöm a kedvességedet, és, hogy ilyen megértő voltál :)
Tényleg köszönöm, és a biztatást is :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!