Ha van itt gyermekpszichiáter /mindjárt 15 éves kamaszlányról lenne szó/, akkor SOS-BE szeretnék segítséget kérni!? "egy anyuka"

Még valami a 21.04-es 15 évesnek.

Az én lányom nem hisztizett, nem szólt egy szót sem amikor kiabáltunk vele. Utána sem. Egyszerűen egy szó nélkül csendben felment a szobájába. És ez a legnagyobb baj!

A szakember hölgy nem sokat segített, annyit mondott amit magamtól is tudtam, hogy beszélgetni kell a lányommal erről.Ő egy egyetemi gyakorló általánosba jár, ami erős és jó hírű!! iskolának számít. Persze a lányomnak vannak céljai, vágyai, hogy mit szeretne elérni majd később. Azt már észrevettük, hogy túl sokat aggódik emiatt. Túlságosan előreszalad a gondolataival. De úgy gondolom ebben sajnos a mai világ sem egy pozitív példa. Múltkor találkoztunk egy ismerős apukával és aggódva mondta, hogy fogalma sincs, hogy milyen tanácsot adjon a lányainak. Mit érdemes tanulni, minek van értelme? Ez az apuka egy jól menő vállalkozó volt de a válság és egyéb miatt feladta az egészet mert nulla munkája volt. Az oktatási rendszerbe pedig inkább nem mennék bele. Csak egy példa. Tavaly nyáron a lányom 2 hétre kiment Angliába nyelvet gyakorolni egy ottani iskolába. Repesett örömében, hogy mennyire élvezte az órákat!! Nem cipelik haza a könyveket, nem nyüstölik a gyereket rengeteg leckével. A kitűnőségről annyit, hogy a problémás lányok egy része az osztályból szintén kitűnő volt kb. 5 osztályig. Aztán azóta tojnak az egészre. Már elnézést a kifejezésért. Olyan hangnemet ütnek meg az órákon, hogy égnek áll az ember haja. Követelőznek a szüleiktől, van aki simán lehülyézi az apját ha valami nem tetszik neki. Van akinek több 10.ezer forint zsebpénze van havonta ruhákra. Hát mi nem így neveltük a lányunkat. A környezet amibe most benne van az a nem normális. Alig várom már, hogy vége legyen az évnek és végre megszabaduljunk ettől az osztálytól. Megbeszéltük, hogy most már lazítson nyugodtan, nem igazán fognak semmit csinálni év végéig. A gimibe felvették úgyhogy felesleges aggódnia bármi miatt is. Csak tudod az a baj, hogy ezek a fiatalok nagy stressznek vannak kitéve és mi szülők is. Már amelyiket érdekli egy picit is a jövője. Már 8. osztályban a felvételi, aztán az érettségi, lesz-e elég pontjuk a továbbtanuláshoz stb.? Az minden esetre nagyon sokat számít, hogy milyen az a közeg amibe az ember gyereke nap mint nap él és létezik. A mi estünkben ez nem volt jó. Pedig egy szerető, összetartó minden szempontból abszolút rendben lévő család vagyunk. De látod vannak esetek amikor ez is kevés.

Azt tanácsolom Neked, ha úgy látod, hogy a gyermekednek bármiféle problémája van az iskolában amit úgy látod, hogy nem tudtok megoldani:azonnal vidd át máshova. Én ha újra kezdhetném azonnal ezt tenném.

Kedves utolsó hozzászóló!

Mivel azóta többször beszélgettünk a dologról, igen látom, hogy hála istennek ezt nem gondolja komolyan. Elmondtam Neki, hogy másnak is megfordulnak ilyen gondolatok a fejében kamasz korában. Amit persze nem gondol komolyan és úgysem megoldás semmire. De nyilván aggódom hiszen az anyukája vagyok és nagyon szeretem őt.

Azt is megbeszéltük, hogy nemsokára gimibe megy és teljesen más emberkékkel és tanárokkal lesz körülvéve. Sajnos nagyon rossz világban élünk és sokkal jobban kell a mai fiatalokra figyelni mint amikor én voltam kamasz. Arról nem is beszélve, hogy a mostani gyerekeknek sokkal nehezebb bármit elérniük ha érvényesülni szeretnének.