Csak nálunk nem akarja felérni a hetedikes gyerek, hogy tanulni kellene?

vszeg gépfüggő/játékfüggő lehet a srác, ez egyáltalán nem ritka dolog. Megvonás kell, máshogy nem megy.

Kollegám fia osztályismétlésre bukott, a srác napi 5-6 órákat nyomta a gépezést. Az apja a bizonyítvány lattán kalapáccsal verte szét apró darabokra a PS4-et, a srác meg bőgött, mint egy óvodás.

Szerencsére azóta összeszedte magát a gyerek, egyébként egész értelmes, csakhát a gaming nagyon az agyára ment szegénynek. Azóta a szülei nagyon ügyenek a képernyőidőre, specialistához mentek Budapestre vele, a gyereknek nyomógombos Nokia telója van, a pszichológus javaslatára.

Hagyjátok, hadd tapasztalja meg, amire kíváncsi. Nem szabad korlátozni a gyereket. Sokkal jobb, ha önszántából csinál valamit, mint ha kényszerből tenné. Ti meg addig úgyis eltartjátok.

Ja, amúgy nem. Az első emelt hangú púposkodásnál két nagy büdös pofon, gép-konzol-telefon elvesz, este lecke kikérdez, ha nincs lecke, akkor adni kell neki valamit. Ennyi, nem bonyolult. Nehogy már egy 13 éves kölyök diktáljon...

#14 vagyok, csak annyit tennék még hozzá, hogy van ilyen eset az ismerőseim közt is.

Hetedikben még másik megye jónevű gimije volt tervben, nyolcadikra ez a saját megyénk egyik sport-művészet tagozatos iskolájává változott, végül kikötött a kislány kisvárosunk etnikailag telített, valaha szebb napokat látott gimnáziumában. Arca van, agya semmi. Anyuka pedig már panaszkodik, hogy nem bír vele. Apuka nincs.