Hogy büntessem meg a 14 éves lányomat ha mostanában kiszökdösik éjszaka sétálni a barátnőivel, haverjaival?

Mi neveltük. Tényleg minta gyerek volt. De elég volt hozzá egy olyan baráti kör, akik 2 hónap alatt olyan szinten lezüllesztették, hogy nem ismertünk rá.

Ugyan ez. 14 évesen kiszökött éjjel. Először a bejárati ajtón. Leültettük, átbeszéltük, megígérte ilyen több nem lesz.

2 nap, halljuk megy ki megint. Ott el tudtuk csípni. Ismét lelkére beszélés, stb. Tiltás pedzegetése.

A bejárati ajtót zártuk, kulcsot kiszedtük, övét estére elvettük.

Pár nap. Az emeleti szobájából átugrott a műhely tetőre, onnan le a fán...

Vettem riasztót az ablakra.

Kiiktatta azt is.

Na ott volt az a pont, hogy ez így nem megy.

Férjem utána ment, megtalálta a helyi szórakozóhelyen. Hazarángatta. Onnantól férjem vitte suliba, hozta suliból. Telefon el lett véve. Illetve leköltöztettük a lenti szobába, ott rács van az ablakon.

2hónap kellett ahhoz, hogy "betörjön". Addig lázadt ellenünk az összes formában. Utána ő kért bocsánatot, oldódott meg ez a probléma.

*Vagy csináltass egy külön zárat az ajtóra, (de ezt jelentsd be előre, hogy ne érje váratlanul) amihez neki nincs kulcsa, és azt csak estére zárd be. Így napközben be tud menni a saját kulcsával, ha van neki saját, de nem tud kimenni,mert az új zárhoz kéne mégegy kulcs

Nemtom,ez mennyire jó 5let

Felve kerdem mi lenne ha elengedned es nem kene kiszoknie ?

Mondjuk 11 re legyen otthon. Annyi ido eleg egy kiskamasznak bandazni.

Érdekes, az én 14 évesem éjszaka alszik...

(Vagy játszik a gépen, esetleg videochatel a barátaival, hétvégén miért ne.)

El nem tudom képzelni, mi visz rá erre valakit?

(Én sem azért nem mentem, mert féltem a következményektől...

Egyszerűen eszembe se jutott.)

Tényleg, komolyan nem értem, mi történik, ami idáig vezet?

"Kompromisszumos megoldás kell, a tiltás újabb ellenállást fog kiváltani."

#17 vagyok, és egyetértek, ez lenne a következetesség alapja.

De sokan mégis tiltással próbálnak eredményre jutni, amivel saját maguk tolják bele a gyereket ezekbe a helyzetekbe.

(Én sokszor voltam támadva, mert sok olyat megengedek, amit néhány szülő élből tiltana... Én meg azt mondom, inkább tudjak róla, előttem történjen, és tudjak beleavatkozni helyben, mint a hátam mögött csináljon akármilyen hülyeséget.)

Honnan ilyen biztos benne mindenki, hogy az övé aztán sosem szökne? Én is sokszor kimásztam az ablakon ennyi idősen. Találkoztunk a barátnőkkel és üldögéltünk a kihalt parkolóban az utca végén, zenét hallgattunk, panaszkodtunk a szülőkre. Kb ennyi. Ott a környéken mondjuk nem is nagyon volt egyéb szórakozási lehetőség. Aztán mindenki mászott szépen vissza. Én soha nem buktam le, és tudtommal más sem. Mai napig nem tudják a szüleim, pedig régen volt.

Nem hinném hogy ez olyan extra dolog. Jól esett tilosban járni, meg éjszaka kint lenni. Nem voltunk amúgy züllöttek, nem is lettünk. A tinédzser korszak mindig is a határok feszegetéséről szólt. Persze nyilván más volt ez nekünk egy csendes, kertvárosi részen ahol semmi nem történt 10 után, és tényleg csak üldögéltünk, mintha mondjuk valami aktívabb környéken szökik ki valaki, és elmegy bulizni, piálni.

Akadályozd meg hogy kiszökjön, ablakra is lehet rakatni csak kívülről nyitható zárat. A bejárati ajtó kulcsát meg rakd el éjszakára.