Otthon mennyire engeded, hogy káromkodjon a kisiskolás gyereked?

Bizonyos fokig engedem. Egymásra semmiképpen sem mondhatnak csúnyát, az büntetést von maga után. De pl ha elesik, vagy valami sokadjára sem sikerül akkor el nézek egy-egy káromkodást.

Tudja hogy ezt csak otthon szabad, máshol tolerálja magát.

Úgy vagyok vele hogy néha az én számon is ki csúszik ez az. Ha kb minden mondatában lenne csúnya szó, változtatnék a szabályokon

Attól függ. Nagyon fontos, hogy a gyerekem verbálisan ki tudja fejezni a dühét, egyáltalán ne érezze bűnnek, hogy dühös. Ha elesik a biciklivel, felhorzsolja a térdét és megreped a karja, nem fogom tőle elvárni, hogy azt mondja, hogy "A teringettét!", jöjjön csak ki, ami ott van, legyen az akármilyen csúnya. A feleségem száján is kiesik néha egy csúnya szó, az én számon is, tehát nem várhatjuk el a gyerektől, hogy úgy viselkedjen, ahogy mi nem tudunk. Addig a pontig, míg adekvát a kommunikációja, addig sem a feleségem, sem én nem fogok rászólni. Ezerszer fontosabb, hogy a dühét adekvát módon, másnak nem ártva ki tudja adni, mint az, hogy másnak zavarja a fülét egy-két csúnya szó. Nem szándékozom olyan gyereket nevelni, akiben annyi elfojtás van, hogy 45 éves korában kap egy szívrohamot, stroke-ot.

És igen, liberálisan neveljük, csak azt a részt elfelejtik mindig, hogy épeszű keretek között, vannak át nem léphető határok. De ezeket mi is betartjuk vele szemben. Nem turkálunk a telefonjában, nem kajtatjuk fel a keresési előzményeit, nem turkálunk a holmijában az engedélye nélkül. Mert hiszünk a gyerekünkben, és pontosan tudjuk, hogy belátja, ha hibázik. És azt is kellő nőiességgel megértette a feleségem vele, hogy ha bajba kerül, akkor hozzánk fordulhat, ítélkezés nélkül segíteni fogunk.

És ez a jogokkal ellátott, "lipsi" szülők gyereke a gimijében évfolyamelső. :) Nem erőszak meg szigor kell, hanem következetesség. A nem az nem, az igen meg igen akkor is, ha nekünk nem tetszik, mert nem gondoltuk át rendesen.

Van aki mindent kiforgat. Talán nevelni kéne?

Van amúgy gyereked?

Azt sem állítottam, hogy a gyermekpszichológusok szerint nem kell nevelni a gyereket. Azt viszont mondják, hogy ez egy figyelemfelkeltés, és jobb, ha inkább nem ülsz fel neki.

Akinek van gyereke, az igenis tisztában van vele, hogy a gyerek 3 éves korától a nap nagy részét nem otthon tölti, és hiába fognak mindent a családra, azért nem mindenható.

Ha a tini gyereked az iskolában, meg a haveroktól azt hallja, a fejed tetejére állhatsz, akkor se tudsz mit tenni. A 16 éves 190 cm-s fiamat majd szájon vágom?

Egyébként az én gyerekeim nem beszélnek csúnyán, de ha kiszalad egy káromkodás mérgében, akkor igazából nem szoktam felfújni a dolgot. Ha nagy hisztit csinálsz körülötte, annál jobban fogja csinálni. És igen, ezt a gyermekpszichológusok is megerősítik. A negatív figyelem is figyelem.

Annyira szeretem az ilyen bezzeganyákat, hogy jaj, hát nálunk nincs megengedve. És akkor mit tudsz csinálni? Kizárod a kutyához? Sok mindent ellenez az ember, és a tini gyereke mégis megcsinálja. Azért azt el kéne fogadni, hogy senki sem szereti ha a gyereke elfogadhatatlanul viselkedik, nem direkt ilyennek neveljük őket. Terelgetni lehet őket, de egy tinivel már sok mindent nem tudsz csinálni. Az alapelveknek már be kellett volna épülni, ha ez megtörtént, akkor az ilyen dolgok csak átmenetiek lesznek.