8 éve váltunk el. 11 éves lányom az anyjával egy közel 10 ezer lakosú kisvárosban él, én a fővárosban, itt is nőttem fel. Nem tudom megítélni, hogy a 11 éves lányom elmehet-e a 11 éves barátnőjével sétálni a városba, biztonságban vannak-e?

Kisvárosban nőttem fel, 11 évesen már én is csavarogtam. 9 évesen egész napokat töltöttem biciklizéssel a város melletti erdőben a barátaimmal, 10 évesen egyedül mentem a barátnőimmel az ottani strandra. Most 30 vagyok, tehát bár nem tegnap volt mindez, azért nem is a rendszerváltás előtt.

A lányod anyja ott van, ismeri a gyereket, felteszem a barátait is, akikkel megy, és a környéket is. Ha ő biztonságosnak ítéli, akkor az valószínűleg az.

Most Budapesten élek, a lányaim is itt születtek, ők még nagyon kicsik az egyedül közlekedéshez, de ha majd ők is 10-12 évesek lesznek, akkor meglátjuk, hogy konkrétan melyik környéken lakunk majd és mennyire lesznek megbízhatóak, de ha a környék és a gyerek is olyan, akkor szerintem egy délutáni fagyizás a barátnőkkel simán belefér még Budapesten is.

Miért ne mehetnének fényes nappal ketten a barátnőjével? Szerinted elrabolják a napsütésben, pláne kisvárosban? Még Pesten is elengedném, jó nyilván nem Soroksárról Újpestre, de a környéken simán.

Mitől félted amúgy, mi a félelmed, hogy mi bajuk lesz? Gondolom el nem tévednek...

Szentendrén nőttem fel, 11 évesen már egyedül jártam a fél órára lévő fogszabályzásra.

12 évesen egyedül jártam haza Budapestről a gimiből, az talán 30 perc buszt + fél óra séta volt.

megyeszékhelyen nőttem fel, 9-10 évesen már teljesen megszokott volt, hogy a saját kerületünkben, meg a belvárosban ahol sokat tartózkodtunk egyedül mehetünk papírboltba vagy fagyizóba a barátnőkkel/szomszéd gyerekekkel.

unokahúgaim kisvárosiak (kb 15.000 lakos), helyben nyugodtan szervezhetnek a 10 év körüliek programot maguknak, átmennek egymáshoz játszani, a játszótérre, egy szabály van, miután van egy folyó a város közepén, a töltésre tilos felnőtt kíséret nélkül feljárni, és a hídon is csak kísérettel lehet átkelni (keskeny, rossz betonú, nagy forgalmú híd)

nem fogjuk itt a gyerek anyját szidni, csak azért mert te bezárnád legszívesebben egy szekrénybe, bocsi. különben is, mire így más, bezárt kamaszokban megjelenik majd a csavargási vágy és elkezdenek szökni és kamuzni, neki nem lesz benne semmi izgalmas vagy csábító, hiszen világéletében mehetett egyedül sétálni.

Budapesten sem valami számukra ismeretlen városrészben fognak csavarogni, hanem gondolom arrafelé, ahol laktok vagy ahol a barátnő lakik. Mivel gondolom rendszeresen megfordul nálad, ismeri a környéket annyira, hogy eligazodik benne. Szerintem napközben nem kell félni.

Budapesten nőttem fel és engem is elengedtek már ilyen helyekre felső tagozatos koromban.

ksh szerint 60000-res városban élek. 11 évesen már egyedül mentem iskolába mindennap meg haza, gyalog vagy busszal, olykor késő este is.

7 éves korom óta buszoztunk bátyámmal felnőtt nélkül, aki akkor 9 volt.