Anyukák, ti mégis hogyan veszitek rá a kamaszlányotokat, hogy őszinte legyen veletek?
Egészen tavaszig azt hittem, hogy egy rendes és aranyos lányom van. Aztán nyáron akadtak problémák, pl már nem tudta titokban tartani, hogy az egyik évfolyamtársával kavar. Több időt töltött azzal a fiúval, mint velünk, vagy a barátnőivel, ami egy 17 éves lánynál elég egyértelmű. Ez eléggé feldühített, mivel nem csak, hogy nem mondta el, de mikor kérdeztem akkor is tagadta ezt. Azóta vannak szerintem gyakran vitáink. Akkor nyáron én beszéltem a sráccal, tudjátok, mint ilyen anya-első pasi beszélgetés, de a lányom kiakadt rajta teljesen és összevesztünk mivel azóta is folyton állítja, hogy semmi nem volt azzal a sráccal. Ha rákérdezek egy fiúra, hogy mi a helyzet, próbálok lazán viselkedni, akkor is csak sértődötten kapom meg, hogy nincsen semmi, hagyjál anya. Emellett szerintem rendesen elkezdte takargatni előlem a dolgait, már nem nyithatom ki a szekrényét, majd ő mos, köszöni, ne rakjam el a ruháit, nem nyúlhatok a táskájába, ha csak az üvegét veszem ki, hogy vizet tegyek bele, akkor is közli, hogy kértem, hogy ne nyúlj bele, és nem nyúlkálok a táskádba. Nyilván nem turkálok a cuccai között, de az anyja vagyok, semmi rosszat nem akarok.
Múltkor megkérdezte, hogy itt alhatnak-e a barátnői, és nem szerettem volna, mert van egy öccse akit nem akarom, hogy elrontsanak, és akkor is megkaptam, hogy bezzeg az öccse barátai itt alhatnak és hogy én semmit nem engedek meg. Nem tudom mit csináljak, mostában folyton a barátnőinél alszik, szerintem viszont pasija van, de nem tudom hogyan kideríteni. Örülök hogy van barátja, de tudni akarok róla. A nyári incidens óta megromlott a kapcsolata azzal a sráccal, már nincsenek jóban, és szerintem ezért is engem hibáztat, pedig nem igazán érzem, hogy tehetnénk róla. Szóval lányos anyák, ti mit tesztek?
Ha te lennél az anyám, én is ilyen lennék, pedig rám aztán nem volt panasz tiniként.
A te lányod is teljesen normális, mit b.sztatod mindennel? Kérés nélkül nem tudod, hogy nem kéne a táskájába nyúlni? Nem öt éves. Ne nyúlkálj, kopogj, tiszteld a magánéletét. Ne ültesd le elbeszélgetésre a barátját, ha egyszer semmi okod rá. Miért nem hagyod kicsit élni?
"Ez eléggé feldühített, mivel nem csak, hogy nem mondta el, de mikor kérdeztem akkor is tagadta ezt."
Ne haragudj, tovább nem is olvastam.
Nem gondolom, hogy egy kamasznak meg kell osztania a szüleivel a szerelmi életét. Innentől tehát nincs értelme a kérdésednek, hogy miért nem őszinte veled. Te akarsz olyanokat tudni az életéből, amiket nem okvetlen kéne tudnod. Szóval te vagy tapintatlan, nem ő őszintétlen.
"Múltkor megkérdezte, hogy itt alhatnak-e a barátnői, és nem szerettem volna, mert van egy öccse akit nem akarom, hogy elrontsanak"
Ezt hogy érted? Hogyan ronthatnák el a barátnők az öccsét? Isznak, cigiznek, drogoznak és az öccsét is erre kényszerítenék?
Nekem soha életemben eszembe nem jutna így viselkedni a lányommal. Ne csodálkozz, hogy ez lett a vége. Szánalmas vagy, kérdező, nem jó anya.
Nézz egy kicsit a tükörbe és számolj el a lelkiismereteddel. Ha nem megy, akkor legalább próbáld meg békén hagyni szegény gyerekedet, mert a vége az lesz, hogy ott fog hagyni, amint teheti és évekig feléd sem fog nézni.
17 éves lányod azt se tudod, hol alszik. Az igen!
Én elvetetném tőled, az biztos. Nem vagy te anyának való.
Kérdező, veled van a probléma. Az abszolút lejön az írásodból, hogy kontrollmániás szülő vagy, aki nem tartja tiszteletben, hogy a gyereke önálló ember.
A lányoddal előtte azért volt jó (számodra!) a kapcsolat, mert uralhattad, irányíthattad, mert nem kezdett még el a személyisége kibontakozni, nem kezdett önállósodni (valószínűleg nála ez lassabban is ment, a fent említett okok miatt, mint normál esetben egy kamasznál).
Még mikor csak a kérdésed olvastam, már az bökte a szemem. Hogy vesszük rá a lányunkat? A bizalom az évek során épül, normál esetben születéstől fogva alakul ki egy bizalmi kapcsolat anya-gyermeke között, amibe persze a kamaszkor természetes hozadékai bezavarnak átmenetileg. Nem pedig valami, amit álnok módon, trükkökkel elérünk a másiknál.
Én se mondtam volna el semmit neked, ne haragudj. Borzasztóan kontrol mániás vagy. Tiszteld a magánéletét ne "beszélgess el" senkivel, és igen te ijesztetted el a srácot, a te hibád, és ha már kér tőled a gyereked valamit akinek a bizalmát igyekszel elnyerni, és csak annyi, hogy a barátnői ott alhassanak, ugyan teljesítsd már.
1 év és felnőtt, teljesen jogos igényei vannak, pl magánélet, és nem köteles semmiről beszálmolni. 1 év és menekül, figyeld meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!