Szóljak szerintetek az üzenetekről itthon, vagy sokat gondolok ebbe?
Beteg vagyok, tegnap és ma nem voltam iskolában. Mindig úgy szoktunk menni, hogy elmegyek a pár utcával arrébb lakó barátnőmékhez, onnan együtt a suliig. Tegnap írt az apja egy üzenetet, hogy nekem is csinált reggel kávét, de nem mentem (a barátnőm általában mindig késik, én addig kávézom egyet náluk). Mondtam, hogy beteg lettem stb és írta, hogy ha bármi kell, szóljak neki nyugodtan, mert azonnal hozza. Majd délben is írt, hogy szívesen hoz ebédet, ha szeretném.
Meg közben beszélgettünk pár dologról, mert ha kérdez, nem akartam bunkó lenni, hogy nem válaszolok, de próbáltam éreztetni, hogy fura a szitu. Aztán írt ma is, hogy reméli már jobban vagyok és hétfőn láthat, mert miattam indul jól a napja, annyira édesen nevetek már korán reggel is mindig.
Eddig is volt, hogy csinált furcsa, kétértelmű dolgokat, de havonta 1-2 alkalommal maximum. Azok is olyanok voltak, hogy az ember nem mondhatta rá egyértelműen, hogy ez most mi volt, csak furcsa volt. Pl. voltam velük egy outletben, én magamnak kinéztem egy extrább bodyt, ő meg jött utánunk, hogy a barátnőmnek fizeti a cuccokat. Látta a kezemben, és mondta, hogy megveszi nekem szívesen, de csak ha láthatja rajtam. Elnevettem a dolgot, de kínos volt nekem. Vagy nyáron ha medencéztünk náluk, fürdőruhában voltunk egész nap. De amikor az apja hazajött, felvettem egy pólót, vagy strandruhát mindig, erre egyszer mondja nekem, hogy miért takargatom magam, nincs rajtam mit szégyellni.
Azt tudom a barátnőmtől, hogy a feleségével nagyon viharos a házasságuk, vannak/voltak megcsalások mind a két fél részéről, de a gyerekek miatt nem akarnak elválni (alsósok még a kisebbek).
Az apja meg kicsit olyan "nagyvilági playboy" feeling. Egyedül jár nyaralni, van 3 gyereke, de kétszemélyes kocsival járkál általában, a barátaival az Ötkertbe, Yellowba jár bulizni, karácsonykor is fogta magát és elutazott, mert hogy a hideget is utálja, meg az ünnepeket is.
Apámnak elmondani félek, mert szerintem bármennyire is békés ember, átrendezni a fogsorát. Anyám meg olyan, hogy mindenen pánikol... Szóval ha ezt elmesélem, akkor estére már odáig fűzi fejben a sztorit, hogy biztosan képes lenne elrabolni is akár.
Igazából én is csodálkozom, hogy szüleid jó viszonyban vannak velük.
Írtad: "vannak/voltak megcsalások mindkét részről". Erről tudnak a szüleid? És szívesen barátkoznak olyan házaspárral, akik így élnek? Ahogy a férfit leírtad, szerintem aki semmi konkrétumot nem tud, az is sejti, hogy alkalom adtán simán megcsalná a feleségét. És időnként nyilván akad alkalom.
Szóval, hogy a szüleid ezt nem ítélik el magukban? Nem mondják azt, hogy ilyen emberekkel inkább nem közösködnek?
Szerintem is szólj a szüleidnek. A hapsi üzeneteire meg ne reagálj semmit többet.
megveszi nekem szívesen, de csak ha láthatja rajtam
Ez nagyon durva. Apád nem fog örülni. De nem baj, felnőtt hapsi, viselje a következményeit. Számíthatsz rá, hogy tagad majd és rádteszi, tini álmodozás. Inkább, mint hogy bajod essen.
Hülyeségnek tűnhet, amit mondok. De feltenném magamnak a kérdést, hogyha lenne gyerekem, akarnék-e tudni erről. Nyilván nem tudod, milyen ha van gyereked,de talán érdemes belegondolni. Szerintem ez egy olyan helyzet, hogy bármit döntesz lesznek hosszútávú következményei. Én szolnek a szüleimnek. Nekik sincs szükségük ilyen barátokra, és szerintem örömmel szabadulnak meg tőlük, ha megtudják. A leírásodbol normális embernek tűnnek.
Egy előnye van a helyzetnek. Le tudod mérni a barátnődet. Ha kiderül ez a dolog, az is kiderül milyen ember, és hogy mennyire szeret téged. Ha te leszel a rossz, akkor szerintem nincs szükséged ilyen barátra, mert ha nem most, akkor majd máskor derül ki az irántad való lojalitás megléte, vagy nem léte.
Én elmondanám. Rövid távon szar helyzet lesz, hosszú távon viszont csak nyerhetsz vele.
Anyai szemszögből én is azt mondom, hogy szeretnék tudni erről. (2 lányom van 14 és 19 évesek)
Sőt nem csakhogy szeretnék tudni, nekem erről tudnom KELL! és tudnék is, mert vagyok olyan viszonyba a gyerekeimmel, hogy elmondanák. Kicsit elszomorít, hogy a te szüleiddel nincs meg ez a kapcsolat. Nem írtad hány éves vagy, de tényleg jó lenne valaki felnőttel beszélned erről és minél messzebbre elkerülni azt a fickót, mielőtt túlságosan beleéli magát valamibe.
Igazából én azt mondom szólj a szüleidnek akármi is lesz utána. Minden jobb, mint az áldozatává válni egy ilyen undorító pasasnak!
Ne haragudjatok, de ez nem ilyen egyszerű.
Én is jó kapcsolatban voltam mindig anyukámmal, de ilyenkor az áldozat érez szégyent és a szégyent nehéz leküzdeni. Nem az ő szégyenének kellene lennie, de mégis a sajátjának éli meg. Pláne ha emiatt az apja összeverekszik azzal az emberrel, és baja lesz az apjának (akár testi, akár per) saját magát fogja okolni. A baratnő meg nem erről ismerszik meg, egy gyerekről van szó aki valszeg valamennyire egész életében szerette az apját, nem tűnik el egy érzelem csak így. Pláne hogy ez egy szégyenteljes dolog, és senki se akar az qpja szégyenében élni, és önmaga előtt is tagadni fogja. Ettől ő még nem lesz rossz ember, csak simán ember, abból is gyerek.
#24 vagyok
Elhiszem, amit írsz és meg is értem. De én mindig arra neveltem a gyerekeimet, hogy akármi is van, akármilyen kellemetlen..stb csak akkor tudok segíteni, ha elmondják. És igen, vannak témák, amik nem pont szívmelengetőek, de tudod mit mond a lányom: "hát kinek mondjam el, te vagy az anyám" és ez nagyon jól esik. Mert tudom, hogy bíznak bennem és akármennyire is szégyellik magukat, vagy bármilyen rosszat csináltak vagy nem csináltak mindig hozzám fordulnak. Mert egy biztos pont vagyok, ahol megkönnyebbülhetnek a bajaiktól
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!