Hogyan adjuk a zsebpénzt a lánynak ?
15 éves. Úgy indult hogy napi pénzt kapot reggelire, a maradék a megtakarítás. (eredmény: alig evett csak maradjon másra). Csináltattam bankkártyát neki mert akkor nem kell készpénzt tartani magánál. Koleszban is előnyösebb lesz. Itt hetetnte utalok. Most a probléma hogy "nem látja a pénzt". Hétvégére elfogy. Nem tudom mennyi kaját vesz de energia itallal, drága üditőkkel lebukik néha. csütörtök-pénteken már nincs. Igy félek hogy ősztöl baj lesz a kollégiummal.Hiába papolunk a barátnők elviszik.
Most azon gondolkodok visszatérek a napi pénzhez hogy ne legyen annyi nála és ne legyen kisértés. De mi lesz őszől, nem tudom. Nem sajnálom ha értelmes dolgokra költi de nagyon megoszlik a véleményünk ez ügyben. (energiaital, lipton tea a xixo helyett, hamburger a péksüti helyett stb.)
Ti hogyan csináljátok?
Napi vásárlási limit 🤔
Szerintem az lenne a megoldás amúgy, hogyha megtanulna bánni a pénzzel.
Nekem gyerekként is volt pénzem de mégsem költöttem el mindenre, hanem gyűjtöttem.
A kartyara tudsz napi limitet rakni neki:)
Amugy, 14 evesen mentem koliba 7 evvel ezelott (de gyorsan telt az ido😬)
5000ft plusz busz penz volt minden vasarnap adva (kolis ebed + vacsi fizetve minden honapban kulon)
Ittam en is energiaitalt, sot a cigi is jatszott, de megvoltam belole. Pedig minden este mentem zsomleert, szalamiert, volt hogy a suliban bufeztem is...
Ha nem fogyna el csutortokre nem is lenne baj mire kolti szerintem. A fix jo megoldas a napi limit.
Én ennyi idősen nem állandó zsebpénzt kaptam, hanem konkrét alkalmakra kaptam pénzt. Ha el akartunk menni fagyizni annyit kaptam amennyire a fagyira elég, ha elmentünk moziba annyit kaptam amennyi elég a mozira. Nyilván enni-inni kaptam otthon, alapvető szükségleteim megkaptam otthon, ruhákat akkor még együtt vásároltuk a szüleimmel, nem "zsebpénzből" kellett saját magamnak finanszírozni. Születésnapra, névnapra kaptam többet, azt arra költöttem amire akartam, de azt is mindig összegyűjtöttem nagyobb dologra (Sims2 kiegészítőkre :D). Amiből még gyűjtögettünk a húgommal, hogy mindig mi vittük vissza bevásárlás után a bevásárlókocsit, és miénk lehetett belőle a 100-as (nyilván 14-15 éve még többet ért egy 100-as).
Én és a húgom is pénzügyileg tudatos emberek lettünk, már egyetemista korunkban kolisként se szórtuk az akkor már hetente juttatott pénzt, amihez lehet az is hozzájárult, hogy gyerekként se azt a példát láttuk a szüleinktől, hogyha megszomjazunk a bemegyünk egy kávézóba venni egy üveg kólát 600 forintért, hanem bemegyünk a sparba venni egy 1,5 literes ásványvizet 60 forintért (vagyis egészen pontosan inkább azt, hogy otthon megtöltjük a flakonunk a csapból folyó vízzel és figyelünk rá, hogy mindig legyen nálunk víz) Vagy például azzal, hogy majálison mindig választhattunk egy "búcsú fiát", de volt egy összeghatár aminél nem lehet drágább, és lufiról például mindig lebeszéltek, szépen elmondták, hogy az estére már le is fog ereszteni, míg egy rendes játékkal tovább tudunk játszani. Ezek mind egyfajta látásmódot alakítanak ki, amit 15 évesen már lehet már késő elkezdeni...
Adnék neki x összeget, és hogyha elszórja marhaságra, így járt. Akkor nem eszik vagy meghivatja magát.
Előbb-utóbb rájön, hogyha majd a barátnők! felhívják rá a figyelmét. Nyugi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!