Kell-e még nevelni a gyereket, ha az már betöltötte a 18-at?

Nem. De ott állni mellette, nyitottan a beszélgetésre igen fontos.

Szerintem ilyen idős korban egy tapasztaltabb jó barát szerepben sokkal hatékonyabb a segítség, mint az énvagyokaszülőnevellekakárakarodakárnem hozzáállás.

Szerintem túlzás, hogy ne lehetne nevelni.

Egy mai 18 éves még javában középiskolás, jó esetben egyetemre készül.

Hogy akarnál te nevelni egy 18 évest?

13-tól felfele már nemigazán lehet...

Beszélgetni kell vele, engedni, hogy döntsön a saját dolgaival kapcsolatban, akkor is, ha szerintünk rossz döntést hoz, aztán végignézni, ahogy megtapasztalja a döntései következményeit. Örülni, ha sikerrel járt, és nem prédikálni, ikább együttérezni, amikor nem.

Ez nevelés?

És persze el kell várni, hgy ha a szülők felnőtt, felelős embernek tekintik, és tisztelettel bánnak vele, akkor ő is így bánjon a szüleivel. Nyugodtan lehet feltételeket, házi szabályokat megállapítani, amik a békés, nyugodt együttéléshez tartoznak, és persze mindenkire vonatkoznak, aki a lakásunkban él, és kellően értelmes, hogy felfogja őket. A lakótársam se dobálhatná szét a holmiját a közös szobában, el kéne végeznie a házimunka ráeső részét, külön egyeztetés nélkül nem zajonghatna éjszaka, és olyannal se laknék együtt, aki nem képes káromkodás nélkül megfogalmazni egy mondatot.