Ti egyedül hagynátok éjszakára?

Én pont 15 évesen maradtam egyedül először éjszakára is.

Ha megbízható, rendes lány, akkor engedd meg. Mindenki folyton a házibulira meg a fiúkra gondol ilyenkor, de én pl. most 17 évesen szilveszter éjjelén is egyedül leszek, mégsem fogok sem házibulit rendezni, sem elmenni bulizni, sem leinni magam és fiút sem hívok fel.

14 evesen a 7 eves ocsemmel maradtunk erdei hazban, 5 km-re a legkozelebbi falutol.

Eletkeptelenseg netovabbja hogy nem tudna otthon maradni a sajat otthonunkban ejszakara.

Ha fiuzni akar, ugyis megoldja mashol, hazibulit meg nem lehet 100% eltuntetni, azt meg tudja hogy milyen buntetest fog kapni.

Valakiben felmerül, hogy nem? A saját házukról van szó. Milyen “kis gikszer”ről beszélnek egyesek? Néhány év és felnőtt ember lesz, de nem lehetne otthonhagyni éjszakára?

Ez meg csak valami amcsi filmes agyré, hogy majd akkor ő jól házibulit szervez... hol éltek ti?😀 A legtöbbnek eszébe sem jut ilyesmi.

Úgy elgondolom, hogy a lányom osztálytársa ötödikes volt, amikor beíratták a német iskolába a városban, a család falun élt. Egy évig lakott bentlakásban, nem szerette. Aztán egy évig rokonoknál, az sem ment.

Hetedikes volt, 14 éves múlt, amikor kivettek neki egy szobát, ahol egyedül lakott, és egyedül látta el magát. Mi közel laktunk, hozzánk fordulhatott, ha gondja volt. De igazán nem használta ki a segítségünket. Csak akkor fordult hozzánk, ha igazán bajban volt. A legnagyobb baja akkor volt, amikor kizárta magát a lakásból, vagy amikor hét végére elfogyott a pénze, akkor nálunk evett.

Amikor kilencedikes volt, beköltözött hozzá a hetedikes húga, akkor már róla is ő gondoskodott. Okos, talpraesett felnőtt vált belőle.

Hát ezért nem értem én ezeket a kérdéseket.