Miért baj, ha egy gyerek pornót néz és mit tennél, ha megtudnád, hogy a gyereked pornót néz? Megbüntetnéd?

Hát én őszintén nem tudom mit gondoljak erről. Általánosban az osztálytársaim már 11-12 évesen nézték és nyolcadik osztályban már olyan elképzeléseik voltak a szexről, hogy ha egy lány nem akarja az anált, akkor már nem is kell, selejt, stb. De a lányok is olyanokat csináltak... Inkább nem is részletezném. A mostani sulimban se jobbak.

Az a baj, hogy sok fiú egyáltalán nem tiszteli a lányokat, a lányok meg azt hiszik, hogy mindent meg kell engedniük a barátjuknak és az az igazság, hogy a pornók 99%-a lényegében tényleg az, hogy a lányoknak mindent tűrni kell.

Helló!

Adminisztratív eszközökkel gátolnám a hozzáférést a pornó tartalomhoz: TV-n kódolás, interneten védelmi programok.

Szerintem is káros a pornó, mert egy téves képet rögzít a gyermekben a szexualitásról, a másik félről.

Beszélgettél már vele a nemiségről, a szexfilmekről, illetve ezek jellegzetességeiről?!

Ugyan akkor el kell ismerni, hogy más-más gyereket más-más intenzitással érdekel a nemi élet - akár a felnőtteket. Ezt is vedd figyelembe.

Az is kérdés, hogy mit jelent az, hogy pornót néz? Milyen gyakran teszi ezt, milyen intenzitással?

Szóval ez egy szerteágazó kérdés.

Üdv.

Ezt nézzétek meg ;)

[link]

Sajnos nagyon prűd családban nőttem fel, én is azzá váltam :(

Mai eszemmel azt szeretném, ha nyíltabban beszélnénk róla - még élő - anyámmal, hogy érzelmileg kinek mit jelent a szexualitás.

Ne tiltsátok a gyereket, igyekezzetek természetesen kezelni a kényes témát!

Nehéz, komoly téma, s széleskörűen elterjedt hiedelmeink megzavarják a téma helyes megközelítését.

A szexualitás egy nagyon érzékeny dolog, ám egy nagyon erős - gyakran szinte leküzdhetetlen - késztetés, ha már beléptünk a serdülőkorba.

Semmiképpen nem szabad büntetni, sőt bűntudatot képezni sem. A vele való titkolózás is helytelen. Még időben - ma már csaknem az iskoláskorba kerüléskor - beszélni kell arról, hogy van ilyen, s ha akarattal nézegeti, akkor felnőtt korára problémái lehetnek majd a lányokkal, és ő akkor értékes igazán, ha akarattal ellent tud állni akár az osztálytársai csábításainak is (lényeg: nem a nézéstől lesz értéktelenebb, hanem attól értékesebb, hogy ellenáll neki). Ugyanolyan jellegű gond ez mint pl. a dohányzásra rászokás, amelyről nem lehet leszokni, hanem csak abbahagyni, amely hosszú távon külön erőfeszítést igényel (melyre éppen a nehezebb pillanatokban van szükség).

PC-n szűrőprogramot kell alkalmazni ellene, mert egyes reklámok, cikkek, videók aljas módon fokozatosan rávezetnek.

Mik vele a problémák, amelyek csaknem 50 éve - a szexforradalom óta -körvonalazódnak? A pubertás előtt inkább a kíváncsiság dominál, és megtekintése viszolygást, undort, vált ki, gusztustalannak tűnik. A kíváncsiságot enyhíti ha van ellenkező nemű, közeli életkorú testvér, akit fürdéskor láthat. Serdülvén a korai pornó vagy abba csaphat át, hogy magába a szexualitásba belekerül valamiféle undorodás, vagy fordítva: a szexualitásban az undort keltő dolgok válhatnak vonzóvá.

Ahhoz, hogy a prnó serdülő kori, és az azt követő hatásait elemezhessük, szükséges, hogy megértsük azokat az új ismereteket, amelyek az elmúlt 10 évben kerültek napvilágra az emberi szexualitásról, és szemben állnak a mai kor hiedelmeivel. Csak tömören, de az összetettség miatt mégsem röviden:

Az a téves szemlélet, hogy a szex a párzást (s csupán az utódnemzést) szolgálja, már - szerencsére - régen elavult. Ám az a hiedelem is téves, hogy a szex csak két ember örömszerzésének az ügye, amely ennél nem is több. Sajnos világossá vált, hogy - evolúciós örökségként - igenis több, sőt egy nagyon fontos erőforrásunk a párként való együtt maradásunk ügyében. Erről, a vele kapcsolatos hormonokról a YouTube-on van többféle (s több részes) ismertető Dr. Gloviczki Eszter jóvoltából, aki a "Szerelem hormonjai"-ról tart előadást. Lényegében a legfontosabb az oxitocin hormonunk hatása a testi kapcsolatban, amely egy erős - és soha el nem múló(!) - kötődést épít ki az agyi hálózatban, anélkül, hogy ebből bármit is észrevennénk. A kötődést a gyakori szex erősíti meg, a gyakoriságot pedig az endorfin hormonunk, amely az orgazmust okozza, s amely egy valódi, természetes drogunk, függőséget okozó hatással. Az 1 adott személyhez való intim kötődésünk biztosítja együtt maradásunkat, s a megcsalás nehézségét, feltéve, hogy olyan párt választottunk, akivel egymáshoz valók vagyunk (sajnos ennek az esélye csak 25%, a szimpátia ellenére). Nem a pornóhoz tartozik, de megjegyzendő, hogy több kötődés esetén (több partnerünk volt) a rendszer romba dől, és poligámmá válunk (könnyen csaljuk meg társunkat).

A pornóban - és a vele kapcsolatos élvezetben, mely szintén függőséget okoz - nincs testiség, így kötődés sem. Ellenben a szex nagyon hamar "eltárgyiasul", leválik arról, hogy társsal csináljuk. Míg a társkapcsolatban kialakult kötődés már önmagában is biztosítja a vonzalmat, s ez nem múlik, sőt a szex újra erősíti, a tárgyiasult szex egyre nagyobb kihívás elé állít, egyre nagyobb izgalom keltését kívánja, azaz a korábbi dolgok unalmassá válnak, s mint egy drogos, egyre nagyobb és erősebb adagokat kívánunk belőle. Évtizedek alatt ez odáig fajulhat, hogy - durva témákon is átnyergelve - már alig van valami ami ténylegesen izgatna. A társkapcsolatra ez a tárgyiasság átvetül, a szexet egyfajta pornóként éljük meg, nehezen alakul ki az összetartó kötődés. A tárgyiasultság nagyon gyakran - a pornóhoz hasonlóan - a szex tárgyától való elhidegülésben nyilvánul meg ("kihült a kapcsolatunk"). S nem véletlen a kék (vagy pl. a sárga) tabletták időleges sikere, a kihűlés kompenzálására, ám sokan a sorsukat nem kerülik el, és nehezen kezelhető helyzetbe kerülnek (melyet a legrosszabb módokon próbálnak orvosolni).

A pornózó gyerekre is ez a sors vár, gyakran évtizedeken át meg sem ismerve a kötődés hasznos hatását, hiába talál megfelelő partnert. Nehéz ezt neki elmagyarázni, s különösen a szex esetén nagyon káros, ha bűntudatot ébresztünk benne. Az emberi természet nem olyan, mint amilyennek 50 éve hittük, s a a mai korban rendkívüli erővel nyomatott tévhitrendszer hamarosan jól érezhető módon teszi tönkre a fejlett nyugati társadalmakat. Ma még a népességfogyást csak a telje foglalkoztatottság megjelenésében észleljük (mely a kapitalista rendszer elveivel, működésével ellentétes), ám az elkövetkező "elöregedett társadalom" szindrómája a küszöbön áll, s ha ma teszünk ellene, akkor is csak enyhíteni tudjuk a hatást, és talán még elkerülhetjük azt az ördögi kört, melyben a civilizáltságunk széthullik, a fejlett kultúrájú népesség elfogy.

Nagyon fontos (sőt szükségszerű) a gyermekvállalásban az anyagi támogatás, de ugyanolyan fontos pl. a pornó szigorú keretek közt tartása, és még ez sem elég. Fontos, hogy legyen olyan oktatás, amely gyermekeinket egy olyan családi életre neveli, melyben helyes párkapcsolati szokások alakulhatnak ki, tartós kapcsolatokkal, és fontos, hogy mi is - felnőttek - felvilágosítást kapjunk a temérdek téveszméink hibás voltáról.