Mikor ejtettétek meg az első szexuális felvilágosítást?

Folamatosan a koranak megfeleloen

Pl most a boltban kerdezett ra a ovszerre a gyerek. 8 eves. Kicsit arrebb mentunk el par szoban elmondtam mire valo.

Ennyi eleg neki. Majd kesobb ha nagyobb lesz jobban atbeszeljuk.

En is vettem errol konyvet a lanyomnak fius lanyos kivitelben.

[link]

Nem rég kerestek egy 11 éves kislányt, aki Szlovákiába akart szökni a 15 éves "fiújához". (Akiről kiderült, hogy lány.)

A te lányod egy évvel fiatalabb. Jó, ha nem vagy elkésve.

Nálunk az első hogy lesz a gyerek kérdés 5 évesen volt, mikor jött a kistesó. Nem hazudtam, elmondtam az ő szintjén.

Időnként kérdez, és válaszolunk. Időnként én kérdezek (jót röhögök) és tisztázzuk, amit rosszul tud.

A menstruációról is beszélgettünk. Lassan aktuális, hogy megjöjjön az első. De inkább előbb, mint később.

Az nagyon fontos, hogy a szexről tudj vele beszélni! Ne azt érezze, hogy bűnös dolog, amiről jobb, ha nem is tudsz, hogy kipróbálta vagy csak érdekli. Merjen kérdezni! Nem gáz, ha kínos, vagy elröhögöd, de mondd el azt is, hogy miért. Pl. Nem szoktál róla beszélgetni senki mással, mert csak két emberre tartozik, intim téma, ezért fura beszélni.

Az se gáz, ha megnézitek pl. Az egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az emberi test ide illő részeit. Vagy youtube-on a Lilimesékből ahol megszületik. De közben és utána beszélgess vele!

Szerintem ne félj attól a témától sem. Mond el neki nyugodtan, hogy kicsit zavarban vagy, mert nem szoktál erről mással beszélgetni, max apukával.

Először derítsd fel mit tud már. Jelölj ki egy pontot ahonnan elindítod. Pl. mond neki, hogy ugye azt tudod, hogy a nőknek puncijuk, a fiúknak fütyijük van. Ha látod rajta, hogy ez már tök természetes és nincs zavarba mehetsz tovább. Mond el, hogy amikor az emberek felnőttek lesznek szerelmesek lesznek és ha megtalálják a párjukat, akkor szerelmeskednek vele. Ha pedig komoly a kapcsolatuk összeházasodnak és gyereket vállalnak majd. Ez úgy történik, hogy mikor szerelmeskednek az apuka beteszi az anyuka puncijába a fütyijét és kis magocskák szabadulnak majd ki abból lesz a baba. De előtte a baba az anyukája hasában fejlődik 9 hónapon át. stb

Valahogy így. ne félj tőle!!

Ha valami nem tiszta neki, vagy kíváncsi még tovább, akkor úgy is kérdezni fog. Lehet néha buta dolgokat, de soha ne nevesd ki, még ha vicceset is kérdez. Lássa, hogy te vagy az aki eloszlatja a kétségeit, ha tévesen tud valamit, lássa, hogy nem kell félni ettől a dologtól és hogy az emberi létezéshez hozzátartozik a megfelelő időben.

Ha látod rajta, hogy így neki most ennyi elég, akkor hagyd hagy eméssze. Még akár nézegethettek képes könyvet, amiben még úgy kisebb gyerekeknek van leírva a dolog. lehet még neked is eszedbe jut majd valami ha látod.

Azt a könyvet ő bármikor vehesse le a polcról, akár a szobájába is teheted, akkor nem lesz szégyenlős, hogy most ő azt megnézné. Ha "rajtakapod", hogy olvassa, hagyd. Ha viszont szeretné, hogy ülj mellé akkor hagyj mindent és ülj le vele. Az nagy kincs ha mer hozzád fordulni és egy közös élmény ha ilyenről beszéltek. Ez egy nagyon fontos kapocs, ekkor épül ki a bizalom.

Legyél vele ugyanúgy tapintatos és látod szeretné még a témát, vagy már ennyi elég neki. MIndig mond neki, hogy ha bármikor bármi kérdése van nyugodtan szóljon, leültök és megbeszélitek.

Szerintem ha ilyenkor kialakul a bizalom, akkor talán tinédzser korban is fog működni.

Nagyon fontos, bármely korban, hogy érezze rád mindig számíthat! Ha kérdése van, ha hibázott, ha kíváncsi valamire!

Szóval valahogy így kellene szerintem! De te ismered magatokat és úgy alakítsd!

De pl a mensesnél érdekes, hogy az én lányom eleinte zavarba volt, szégyelte talán, nem akarta elfogadni, hogy nagylány. (lehet) pedig én is kiskorától kezdve soha nem titkoltam ha bejött a wc-re és látta, hogy vérzek, mindig elmondtam neki mi ez, mindig az ő szintjén, illetve a kérdései alapján, mondtam neki, ha majd ő is nagyobb lesz neki is lesz ilyenje, minden nőnek van, ez a természet rendje, ha ez van akkor tudunk majd kisbabát vállalni. Mindig tudta fordulhat hozzám. Mégis kicsit rossz volt neki.

De már eltelt pár hónap és látom, hogy elfogadta. Nála még a betét vásárlás égő. pedig megveszem neki, de ha együtt megyünk valahova és veszek letakarja. De nem baj, ez ilyen. Én is emlékszem, hogy milyen zavarban voltam. Azt hittem csak nekem van ilyen és hogy néznek rám. Ráadásul nekem nem is vette meg senki, nekem kellett. Mindig irigykedtem a barátnőmre kicsit, hogy neki megveszi az anyukája, vagy együtt veszik meg.

Na most az én lányomnak már megveszem én, vagy együtt, és ez így jó.

Amúgy szerintem az is nagoyn fontos, hogy az anyuka, szülők ne felejtsék el nekik milyen volt ilyen korban ez a dolog, akár a menses, akár a szex. Mit éreztek, miktől volt zavarba stb. Persze azt figyelembe kell venni, hogy a saját gyerekünk érzékenyebb, vagy másképp veszi az akadályokat. De ha visszagondolunk hogy mi mennyi kérdéssel, fura érzéssel voltunk akkor, úgy már könnyebb feloldódni és beszélni erről. Le tudunk ereszkedni könnyebben.

Az érdekes, hogy amikor olyat meséltem a lányomnak, hogy én milyen zavarban voltam ezér tmeg ezért, vagy én így tudtam meg hogy. Nagyon érdekelte. Mert tudott velem azonosulni, így már nem is érezte akkor tragédiának, vagy furcsának saját magát.

Idő kell míg megismerik magukat, és a hormonok ezt nem könnyítik meg. De ha anyuka, apuka nyitott és megérti a kor nehézségeit, akkor sokkal könnyebb a gyereknek. Ha támogatják, ha érzi bízhat a szüleiben!

Szóval ne aggódj! Nyugodtan legyél zavarban, de aztán mond el miért. és aztán meg merüljetek el a beszélgetésben. Az meg, hogy ezt megbeszéled a lányoddal nem szint lépés igazából, hanem elmélyülés az egymás iránti tiszteletben, szeretetben!

Majd írd meg hogy ment! :)

Kitartás! :)