Mit lehet tenni az alábbi esetben, érdemes egyáltalán valamit tenni, vagy várjunk amíg elmúlik:-)?

Nehéz ügy ez, mert itthon ugye nincs erre lehetőség.

De egyáltalán nem biztos, hogy a fiadat nem írták fel. Lehet hogy csak a logisztika "áldozata" lett. Nem látunk bele, lehet hogy a fiú-lány arányok miatt pár embert át kellett variálni.

Meg gondolj bele, ha az egy kis közösség akkor mindenki ismer kb mindenkit, ami azt jelenti, hogy összevetve a listákat jó esély van rá, hogy mindenkit egy osztályba kellett volna tenni, amire ugye nincs lehetőség :) Szóval valahol húzni kellett egy határt.

Szerintem amúgy ez jól fog elsülni, mert a fiad így mindkét osztályban bennfentes lesz :) lesz egy rakás új barátja is, és biztos a régiek közül is megmaradnak.

Csak sajnos ezt nehéz egy 6-7 évesnek úgy megmagyarázni hogy ismét legyen kedve az iskola kezdéshez.

Nálunk nem kérdezték a szülőket, bár volt, aki jelezte, hogy melyik tanítónénit favorizálja... igaz egészen a szülői előtti napokig úgy volt, hogy egy osztály indul. A fiam 4 barátja az egyik osztályba került, ő egyedül a másikba.

Belebetegedett. A szó valódi értelmében.

2x kértem az igazgatót, hogy tegye át a másik osztályba, magamból hülyét csinálva sírtam az irodájában, hogy nem jó ez így nekünk. Hajthatatlan idióta volt.

A nyílt napon az tartotta az összes pedagógus a legfontosabbnak, hogy a gyerek örömmel várja az iskolát -nálunk pont ezt cseszték el.

Másik iskola igazgatójához mentem, tárt karokkal várták a gyerekemet.

Csakhogy ő közben kötődni kezdett a tanítónénihez (átjártak a tanítónénik az oviba különböző programokra).

Szeptemberben úgy indítottunk, hogy elmondtam az osztályfőnöknek őszintén: nem akar idejárni, nem szereti ezeket a gyerekeket, ezt az osztályt, nem szereti az iskolát. Szerencsére a tanítónéni nem problémát, hanem kihívást látott ebben.

Kb áprilisig tartott a barátság a régi haverokkal a másik osztályból. Játék közben egyre inkább kirekesztett lett, nem igazán tudta, hogy azok éppen miről beszélnek, mit játszanak, nem tudott bekapcsolódni. A szívem majdnem megszakadt, hogy végig kellett néznem, hogy nem akar már focira menni (ahova az összes pajtása járt), játszótérre menni, ne hívjunk át senkit, ő sem megy sehova... inkább egyedül játszott. Ebben az időben mondta először azt, hogy már nem akar átmenni a másik osztályba. Az osztályfőnöknek elmondtam, örült. 8 hónap kemény munkája volt neki is ebben az egy mondatban.

Viszont hiányoznak azok a barátságok, nekem is. Voltak ott olyan gyerekek, akik tök jó hatással voltak az állandóan csúcsrapörgő fiamra. Akikkel csak sétált, beszélgetett... szóval klasszul lenyugodtak egymás társaságában. Most ilyen nincs. Igazából komoly barát sincs. Ami alakulóban volt, annak betett most a nyári szünet.

Én azt javaslom, hogy amennyiben lehetséges, próbáld meg a pajtásokkal együtt tartani. Fontos az állandóság ilyen téren is. Más lenne a helyzet, ha másik iskolába menne, de azt minden nap végignézni, hogy a pajtások egy másik terembe mennek be, máskor vannak az udvaron, máskor játszanak, fociznak, mire megy ő enni a többiek már végeztek... kikezdi a gyerek lelkét.

Én mégigcsináltam ezt az elmúlt évben és nagyon nem egyszerű, nem hiszem, hogy túl vagyunk rajta. Az egyetlen, amiért azt mondom, hogy megérte így: a világ legszuperebb tanítónénije. Ha csak annyit mondok, hogy a gyereket már 2 hónapja folyamatosan az foglalkoztatja, hogy mi lesz majd 4. után, ha a tanítónéni már nem lesz velük, akkor azt gondolom, sokat elmond róla.

De még mindig nem vagyok meggyőzve arról, hogy a jó utat választottuk, még mindig naponta bennem van a sz*ranya érzés, amiért hagytam, hogy ez történjen a gyerekkel és nem vittem el a másik iskolába.

" ez jól fog elsülni, mert a fiad így mindkét osztályban bennfentes lesz "

Nem, nem lesz. Nem fogja a helyét találni. Az egyik osztályból kirekesztett lesz, mert nem oda jár (de ugye ott a haverok továbbra is együtt vannak, együtt játszanak, könnyebben barátkoznak újakkal) a másik osutályból önmagát fogja azzal kirekeszteni, hogy nem barátkozik, hiszen neki vannak már barátai.

Más lenne a helyzet, ha nem együtt beszéltétek volna meg, hogy kikkel akar együtt lenni. Most csak azt látja, hogy ő hiába szerette volna, nem úgy lesz. És egy ekkora gyereknek ez büntetés. nagyon komoly és baromira nem jogos büntetés.

Szerintem nem baj hogy a keresztapjáék írtak az igazgatónak, legalább megpróbálják. A gyerek előtt mondjuk ezt nem hangsúlyoznám hogy de kár hogy nem a másikba kerültél meg hasonlók - inkább azt kell erősíteni benne hogy majd szerezhet új barátokat stb.

Mondjuk arra azért kíváncsi lennék a helyedben hogy tényleg azért tették a másik osztályba mert a barátai szülei közül egyik sem írta fel, vagy esetleg más oka volt pl. több gyereket a létszám miatt nem tudtak odatenni, ezért valakit muszáj volt a másikba stb.