Beíratnád betonplatzos iskolába gyermeked, vagy az nem döntő?

Végigolvastam a hozzászólásokat, azt kell mondjam, hogy szomorú, hogy sokan így gondolkodnak, persze nem tehetünk róla, a rendszer áldozatai vagyunk valamennyien. Igen, mi is ótvar, lepukkant suliba jártunk és túléltük. De azért az élet egyéb területein mindenki arra törekszik, hogy szép lakása legyen, csilivili bevásárlóközpontban tolhassa a bevásárlókocsit, és jó autó legyen alatta. Tiltakozom, és belőlem most a szülő és a tanítónő szól egyszerre, mert mindkettő vagyok! És azt mondanám, hogy a gyerekeink az életük nagyobb részét töltik (sajnos) az iskolában, mint otthon, és egyáltalán nem mindegy a környezet, sem az épület, sem az udvar! Mert az iskolát nem túlélni kellene, hanem megélni. Például egy jó udvar játszani vagy sportolni hívja a gyerekeket telefonnyomkodás helyett. Rengeteg munkám van abban, hogy a mi iskolánkban a szülőkkel közösen fákat ültettünk, parkosítottunk, sportpályát, játszóteret építettünk. ÉS kedves kérdező, adott esetben, ha megteheted, és neked számít, biztatlak rá, hogy válassz szíved és benyomásod szerint iskolát. Nem mindegy, hogy hova jár 8 vagy 12 éven át a gyermeked. Ettől függetlenül természetesen igaza van annak, aki szerint a tanító személyét (is) meg kell választani. De a kettő együtt lenne kerek. Sajnos az iskolák nem tartoznak a versenyszférába, mert a gyerekekből nem lehet pénzt csinálni, csak viszik a pénzt, ezért senki nem lát benne érdeket, hogy az iskolákat fejlessze.

11-nek: hat pedig lenne kereslet mert egyre tobb a sznob szulo akinek semmi nem szamit csak a csitti-vitti kulso, a tanito mar mindegy, a lenyeg ezeknek az, hogy minel szebb legyen az epulet.

Nálunk is egy erős, jó nevű patinás iskolába jár a gyerek- patinás- értsd- 140éves épület, omladozó vakolat- takarítás ellenére is állandóan totál "húgyszagú" (elnézést) wc és folyosók- minden szünetben szülőknek kellett bemenni festeni, szögelni stb, betonplaccos udvar.... az iskola egyébként nem rossz. :) (vidéki megyeszékhelyi iskoláról írtam...:( )