Waldorf iskoláról írnátok?

Szia! Nővérem három gyereke jár ilyen suliba, az enyémek államiba, így jól látom a különbségeket. Az ő gyerekei szeretnek iskolába járni, élményszerűen tanulnak. Bevallom, számomra az egészet körülvevő „spirituális máz” egy kicsit sok (persze tudom, hogy sokan nem értenek egyet minden részletével ennek, mégis odajáratják a gyerekeiket), azonban jó pár év állami suli után, és az oktatási rendszer mai „reformját” látva azt mondom, ma már hajlandó lennék ezt is felvállalni, és odajáratni a gyerekeimet.

Saját kerettanterve van a W-oktatásnak egyébként, ezért most támadják is őket, remélem, nem csinálják ki.

A 3. válaszoló rossz élményeire én is kíváncsi lennék.

Nyilván itt is nagyon számítanak a személyes dolgok, lehetnek rossz waldorfos tanárok is (pl. simán elképzelem, hogy egyesek nem tudnak egyáltalán fegyelmezni, és a gyerekek „szétszedik” egymást emiatt).

Ma már én is látom, hogy mennyire mások az emberek igényei az iskolákkal kapcsolatban, pl. a gyerekem osztályában a szülők felét nagyon zavarja, hogy a tanítónő kínozza a srácokat, a maradék félnek a fele „beletörődött, szkeptikus”, a többiek pedig egyenesen boldogan tapsikolnak ennek a „pedagógiai módszernek”. Nyilván nem húzható rá egy sulira sem, hogy mindenkinek egyformán jó, elég fontos, otthon mire neveljük a gyereket, és mit várunk az iskolától.

Szia!

Szerintem ha alapvetően a Waldorf pedagógia szellemisége közel áll hozzád, és el tudod ott képzelni a gyermekedet, és a családotokat a közösség részeként, mindenképpen érdemes személyesen megnézni az adott iskolát, a pedagógusokat és a közösséget. Mint minden, itt is a megvalósítás végső soron az embereken múlik, tehát nem lehet általánosítani, hogy milyen egy waldorf iskola. Vannak remek pedagógusok, és remek közösségek, és van, ahol kevésbé sikerül átvinni a gyakorlatba az elméletet. Mi a Kispesti Waldorf oviba járunk, és itt szerintem fantasztikusak az óvónénik is, és a közösség is. De csak személyes ismerkedéssel tudod meglátni azt, hogy nektek ott van-e a helyetek egy adott iskolában.

Szia!

Én 8 évig waldorfos voltam, ott végeztem el az egész általánost. Szüleim választották nekem, utólag pedig nagyon jó döntésnek tartom.

Az alap órarend nálunk úgy volt, hogy 8-tól 10-ig volt egy kétórás "főoktatás" nevű óra, ezután pedig rendes 45 perces órák kb 1-ig/2-ig hosszú szünetekkel, ebéddel. Epochákban tanultunk, ami annyit tesz, hogy kb egy hónapig mindig egy adott tantárggyal foglalkoztunk kiemelten: pl egy hónapig minden reggel a főoktatáson matekoztunk. Így sokkal jobban bele tudtunk merülni egy-egy tananyagba. Sok művészeti óránk volt, ami más iskolákban nem is létezik: kézimunka, fafaragás, euritmia, ének-zene, kertművelés, főzés, stb.

Dolgozatok nem voltak, minden epocha végén egy-egy epochazárót írtunk (felsőtől), amire százalékos értékelést kaptunk. Házi feladat volt, de nem annyi, hogy belehaljunk. Érdekes, kreatív, elgondolkodtató feladatokat adtak fel legtöbbször, ami egyáltalán nem jelentett semmi terhet.

Én szerettem a Waldorfba járni, bár azt el kell ismernem, hogy a gimit már nem kezdtem volna el ott. Minden különösebb erőfeszítés nélkül felvettek egy erős gimi kéttannyelvű osztályába, és könnyedén be tudtam illeszkedni az új rendszerbe.

Ha van bármi kérdésed, írj nyugodtan, szívesen segítek :)