Akinek magántanuló a gyermeke, lenne néhány kérdésem?

a testvérem fél évig volt az egy műtét miatt

az iskola támogatta, fél évkor a legtöbb tárgyból írnia kellett egy dolgozatot és azt a jegyet kapta (voltak tárgyak amiből mondjuk egy beadandót kellett csináljon) természetesen ez az angolra is vonatkozott

második félévet már rendesen tanulta

hát nagyon unta magát itthon, neten rendszeresen tartotta a kapcsolatot és azért látogatták is

én am nem támogatom, sztem egy gyereknek közösségben a helye nekem a két hónapnyi csak otthon tanulás vizsgaidőszakban is sok mert nem vagyok egy magányos típus

nálunk ez a fél év egy "kényszer helyzet" volt

Kérdés, hogy MIÉRT magántanuló valaki, mert ennek ugye elég sok oka lehet.

Én elég sok oldalról foglalkoztam a kérdéssel, annak idején vizsgáztattam is magántanulókat. Kezdem a végén...

Vizsgák félévente vannak, készségtárgyakból értelemszerűen nincs, minden másból igen. Ha a gyerek a szülő kérésére lesz magántanuló, akkor a felkészülésről a szülőnek kell gondoskodni, ha az iskola kezdeményezi, akkor az ő feladatuk a felkészülés biztosítása is. Akik nálam vizsgáztak, magatartási problémák miatt voltak magántanulók, de folyamatos felkészülésük volt magántanárokkal, ők szárnyaltak a vizsgán. Sokkal többet tudtak, mint egy "átlag" gyerek, mert tényleg egyénileg foglalkoztak velük.

A magántanulóságnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Nálunk felmerült a lehetősége, mint "C"-terv, mivel sajátos nevelési igényű a gyermekem, és nem volt biztos, hogy bírni fogja a közösséget. Most harmadikos, és gyönyörűen integrálódott.

Én magántanuló voltam gimiben, mert mellette fő állású sportoló voltam. Vizsgák fél évente voltak, hogy a bizonyítványt megkapja az ember. Mivel egyénileg készültem, így úgy kellett mindent tudni, hogy ne csak a témazáróra legyen penge a dolog, hanem fél évvel késöbb is emlékezzek mindenre. Így is érettségiztem. A főiskolán a vizsgára való felkészülések sem jelentettek soha problémát.

Ha volt időnk, bemehettünk a suliba órát látogatni. Ha szerencsés voltam pont témazáróra csöppentem, amit ha megírtam, jegyet kaptam rá. Eldönthettem, hogy megtartom-e. Ha 3 jegyem volt, már osztályozható voltam adott tantárgyból vizsga nélkül is.. Sajnos ez nagyon ritka volt, mivel csak ritkán tudtam bejárni. Én imádtam ezt a rendszert. (Értelmes felnőtt lettem ennek ellenére, van 2 diplomám, 3 nyelven beszélek a magyaron kívül, és van munkám. Azt tanultam, ami érdekelt, és nem a felesleges vackokkal mentek el a napjaim, mint a mostani gyerekeknek.)

Most a gyermekeimmel állok választás elé. Ők is magántanulók lesznek.Az egyiknél nincs választás, mert tartósan beteg. A másiknál meg csak így tudom garantálni, hogy késések miatt ne rúgják ki (a tesó miatt nem tudom garantálni az érkezést), normálisan tanuljon nyelvet, sportolhasson. Nem attól fog jól szocializálódni, hogy iskolában szét szívatják őket. Sok olyan iskolán kívüli lehetőség is van, ahol a gyerek jól érezheti magát gyermektársaságban.

Vannak otthontanítók is, akik meg vannak győződve, hogy a gyereknek úgy kell tanulni, ahogy azt az érdeklődése adja. Így is mindent tudni fog, csak más sorrendben. Sokkal mélyebb és átfogóbb tudást szerezhetnek így. Jobb nyeltudásuk van. Remekül működik a dolog. [link]

Magántanuló csoportokat is érdemes megnézni.

Nagy szükség van a szülő elhivatottságára, kitartására.

Minden iskolában törvény adta lehetőség a magántanulói jogviszony. Kérvényezni kell. Viszont vannak iskolák, akik a gyakorlatban nem támogatják túlságosan. Erről tájékozódni kell. Ha nem jó, menet közben bármikor váltható. Minél kisebb egy település, annál befogadóbb, mert az állami kvótát megkapják ugyan úgy, de nincs bent egy plusz gyerek, akivel napi szinten foglalkozni kell.