Kisfiamnak évismétlést javasol a tanítónéni. Mi lenne jobb számára, az évismétlés, vagy a fejlesztés? Szülőként hogy döntenétek?

Ha ilyen élelmes gyerek, akkor az új társasággal is meg fog birkózni -másik iskolában.

A töréseket egy jobb nevelés tudja ellensúlyozni, és később hasznára is válhat az embernek.

Nagyobb törést szenved majd, ha a későbbiekben nem tud lépést tartani a többiekkel.

Beszéljetek egy gyermekpszichológussal.

Azt azért tudhatod, hogy a tanítónőnek nincs ideje egy gyerekkel külön foglalkozni.

Dolgoztam speciális általános iskolában, jónéhány hiperaktív és/vagy figyelemzavaros tanítványom volt (és a többségüknek megváltás volt a normál iskolarendszer és a kevésbé elfogadó, kevésbé képzett pedagógusok után).

Én osztályt váltanék a helyetekben, mert:

1: most még könnyebben beilleszkedne egy új közösségbe, mint mondjuk ha néhány év múlva muszájból kell váltani.

2: a koncentrációval kapcsolatos problémák java része jól fejleszthető, és lehet, hogy egy viszonylagosan elfogadható szintre fel tudjátok tornázni ebben az osztályban maradva is, de már mindenképpen ő maradna a "fekete bárány"(ezen nem fogsz tudni változtatni).

3: másfelől meg ha mégsem sikerül és minden marad a mostani állapotban, akkor meg gondolj bele, hogy mennyi szenvedés vár a fiadra. És pont azért mert az észbeli képességeiben átlagon felüli, pontosan tudni fogja, hogy egyrészt nem felel meg a szülői/iskolai/tanítónői/osztálytársai elvárásainak, másfelől meg saját maga felé sem. Mert ezek a gyerekek szeretnének ám "jók" lenni - egy darabig. Aztán a sok kudarc miatt a döntő többségükben átfordul a dolog, elhiszik, hogy ők a "rosszak" és ennek megfelelően is fognak viselkedni.

Az az egy plusz év csak nyereség lehetne neki szerintem. Én utánanéznék, kihez kerülne ha évet ismétel. Beszélnék az igazgatóval, az osztálytanítóval és a napközissel is. Elsősorban azért lenne ez jó, hogy tudják, kész vagy együttműködni, a gyerek érdekét tartod szem előtt és bízol annyira a szakmai kompetenciájukban, hogy kikérd a véleményüket. Mert igenis van olyan, hogy egy kevésbé jó pedagógus nem jól kezel egy ilyen kisgyereket, de szerencsére vannak ám olyanok is, akik képesek differenciáltan foglalkozni vele, akik nem bélyegzik meg magukban, hanem nyitott szívvel lesznek iránta- még akkor is, ha néha kutya nehéz helyzeteket képes teremteni egy-egy "nehezebb" gyerek. Az új osztály új lehetőség, hogy elfogadják a fiadat és olyannak szeressék, amilyen. Ez neki is fontos lenne, gondolj bele, mennyi időt tölt a tanító nénivel, hát nagyon nem mindegy, hogyan is állnak egymáshoz...

Fejlesztésre pedig hordd el. Taposd ki a nevelési tanácsadóban, vagy keress magánúton valakit, mert ezek a dolgok maguktól nem oldódnak meg, sőt, sajnos általában inkább hatványozódnak.

Ráadásul most még "nyoma sem lenne", de ha mondjuk az 5.-et nem bírja és ott már nem javasolják, hanem buktatják, akkor az benne lesz a bizijében is. Arról nem is beszélve, hogy az önbecsülését mennyivel érintené nehezebben.

Vagy végigszenvedi az áltaálnost így-úgy, talán kisajtol magából valamit és nem bukdácsol, de megutálja az egész sulit, tanulást, a mindent. Hiába vannak rettentő jó képességei, ha nem képes kibontakoztatni őket, ha nem tudja használni... vacak 8. év végi jegyekkel nem találtok neki jó gimit. Szóval ördögi kör. Én azt mondom, még most duráljátok neki magatokat, amíg csak alsós, és hozzátok szinte amit csak lehet. Ha ehhez pluszban másik tanító/osztály vagy akár suli kell, akkor keressetek másikat, és inkább most, mint évek múlva, mert valószínűleg jobban megviselné a fiad lelkét, mint egy mosatni váltás és a célzott fejlesztés.