Kétnyelvű családok, mennyire számoltok ezzel a gyerek karrierjében?

Onnagaban a ketnyelvuseg nem igazan fog egy karriert megalapozni. Nekem tobb ilyen van a kornyezetemben. Ket alt iskolai osztalytarsam is ketnyelvu volt. A magyar mellett a masik nyelvet is anyanyelvi szinten beszeltek. Mind a kettonel adodott, hogy olyan nyelvi szakra menbek, ami ugy a masik nyelvuk volt. Elvegeztek es...

Es ide kb jon a ... Nincsenek elorebb mint en, aki 20 evesen alltam neki nyelvet tanulni.

Van jet masik ismerosom is. Testverek. A fiuk nemetoban szulettek, magyar szulokhoz. Csak nemetul tanultak, aztan mikir olyan 5-10 evesek voltak atkoltoztek az Usaba. Ott csak angolul beszeltek. Ujabb 5 ev mulva pedig hazakerultek Mora, ahol meg kellett tanulniuk magyarul is. Tulkepp 3 anyanyelvuk van, de nem cserelnek veluk. Egy helyben toporognak, nem keresnek jol es alig haladnak vmit. Hozzateszem per pillanat mind a ketten Angliaban elnek, de igazan se otthon, se itt nem tudjak kiaknazni a nyelvtudasukbol szarmazo elonyt.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem erdemes nyelvet tanitani a gyereknek, nekem is szandekomban van tobb nyelvet is tanittatni a gyerekemnek, leven nem otthon elek, de onmagaban szerintem a gyerekkorban megtanult nyelvtudas nem sok elonyt ad. Ami fontos azok olyan tulajdonsagok, amik nyelvtudastol fuggetlenek: batorsag, ratermettseg, elorelatas, fantazia, rugalmassag, egeszseges onbizalom...ezek hianyaban, meg nyeltudassal sem lehet ervenyesulni, sikeresnek lenni.

2: "Onnagaban a ketnyelvuseg nem igazan fog egy karriert megalapozni."

Ebben egyetértek veled. De ez igaz bármilyen nyelvtudásra. Az, hogy valaki tud valahány nyelven az jó, de nem elég.

"Nincsenek elorebb mint en, aki 20 evesen alltam neki nyelvet tanulni."

Ezt azért nehezen hiszem. Vagy nem tudtak anyanyelvi szinten, csak jól. (ilyet én is ismerek, Magyarországon élnek, a gyerkőc valahogy tud az apjával kommunikálni, de mivel elsődleges nyelv a magyar, a másik nyelven csak tud valamennyit. De nem anyanyelvi szinten tud) Ugyanis ahhoz, hogy valaki anyanyelvi szinten, akcentus nélkül megtanuljon egy nyelvet, azt gyerekkorban kell. Pl. én is nagyon jól beszélek két nyelven. A gyerekekkel kijöttünk külföldre, még jobban tudok náluk, de egy év múlva már nem biztos.... dettó a barátnőmék. Kimentek családostól Angliába. Barátnőm és a férje is nagyon jól tudnak angolul, simán értik a tévéműsorokat, a gyerekek meg úgy kezdték a sulit, hogy egy cetlire fel volt írva pár mondat, hogy pl. hol van a wc.

Két év után a gyerekek úgy beszélnek, hogy nem mondod meg, hogy nem Angliában születtek. Magabiztosan használják pl. a present perfectet, úgy, hogy azt se tudják mi az.... de ők jól használják, míg a szüleik a fejükben még összerakják a mondatot.

Szóval szerintem felnőttként is meg lehet jól tanulni egy nyelvet, de igazán tökéletesen csak gyermekkorban - de az is nagy munka, és folyamatosan építeni kell.

"Csak nemetul tanultak, aztan mikir olyan 5-10 evesek voltak atkoltoztek az Usaba. Ott csak angolul beszeltek. Ujabb 5 ev mulva pedig hazakerultek Mora, ahol meg kellett tanulniuk magyarul is."

Egy nyelvet folyamatosan fejleszteni kell. Ha egy gyerek 5 évesen úgy beszél németül mint a német gyerekek, ha azt nem fejleszti, akkor 10 évesen is annyit tud mint egy 5 éves német gyerek - vagy kevesebbet, mert elfelejti.

"Egy helyben toporognak, nem keresnek jol es alig haladnak vmit. Hozzateszem per pillanat mind a ketten Angliaban elnek, de igazan se otthon, se itt nem tudjak kiaknazni a nyelvtudasukbol szarmazo elonyt."

Mert csak akkor tudják kamatoztatni, ha van mellé piacképes szakmájuk. Sokan azt hiszik, hogy ha tudnak egy nyelvet, akkor az már valami.... kérdezik, hogy pl. van egy érettségijük, tudnak angolul, milyen munkát végezhetnének.. Ja, még egy szállodában a recepciósnak is kell mellé meg 1-2 nyelv, és akkor meg vannak sértődve, ha nem azt kapják válasznak, hogy cégvezető vagy atyaúristen.

"onmagaban szerintem a gyerekkorban megtanult nyelvtudas nem sok elonyt ad."

Ha csak valamicskét tanult, akkor tényleg nem sok előnye van. Ha anyanyelvi szinten tud 2-3 nyelvet, akkor az sokat számít - egy jó szakmával.

Ok, akkor a kerdesem, mit nevezunk sikernek?

Cafolod, hogy igazat mondok, mert en 20 evesen kezdtem megtanulni azt, amit haver mar gyerekkoraban elsajatitott, de te is mondod, hogy a nyelvtudas onmagaban nem eleg. Akkor miert hihetetlen, hogy igazat mondok? A fiuk mind a ketten akcentus nelkul beszelik az angolt es a nemetet is a magyar mellett. Megis kevesebbet keresnek, toporognak egy helyben es nincsenek elorebb mint en. Vagy a ferjem, aki meg kesobb, 35 eves kiraban kezdett el angolul tanulni. Akcentus van, anyanyelvi szint nincs, de jol beszelunk es nem mellesleg hiszunk is magunkban. Ez az, ami minket sikeresse tesz. Pedig kevesebb az anyanyelvi szinten beszelt tudasunk, mint nekik.

Nezd, az, hogy vki anyanyelvi szinten megtanul tobb nyelvet, tovabbra is mondom, jo dolog. De egyben azt vettem eszre, hogy kenyelmesse is teszi azokat, akik ezt alapbol kapjak, mert nem tanulnak meg kuzdeni. Ami egy nagyon fontos dolog. Annak, akinek nem adott egy masik nyelv, nem adott egy legeriseg sem, amit kenyelmi szempontbol valaszthat, mint pl a ket volt oszttarsam, ahol az egyik nemet, a masik meg irosz szakra ment. Ahofmgy irid, szakma nelkul nem jutnak a puszta nyelvtudassal messzire. De mivel ez nekik adott vokt, eszukbe sem jutott megeroltetni magukat, hogy esetleg valami mast tanuljanak, ne azt, amit mar amugy is tudnak. Az egyik meg sem tanult egy idegen nyelvet sem, a masik legalabb angolt elsajatitotta.

A kerdes arra is iranyult mennyire hatarozta meg a karrirert is. En csak leirtam, amit lattam. Nem egy tizrn vagy egy huszoneves szemszogebol, hanem olyanokrol, akik mar rendesen kint vannak az eletben. En ezt a negyet ismerem es egyik sem jutott elorebb a rutinbol nyert nyelvtudasukkal. Akar hiheto, akar nem.

Szoval a kerdes nem az volt ki tanul meg tokeletesebben, mert egyertelmu, hogy az, aki minel fiatalabban kezdi bezt senki sem vonja ketsegbe. A kerdes az volt milyen elonyt ad, es en erre valaszoltam.

Mellesleg ugyanazt irtad, amit en is: a nyelvtudas onmagaban nem er semmit, akarmikir is tanulja meg az ember. En is ezt mondtam, csak kiegeszitve mire van meg szukseg: " Ami fontos azok olyan tulajdonsagok, amik nyelvtudastol fuggetlenek: batorsag, ratermettseg, elorelatas, fantazia, rugalmassag, egeszseges onbizalom...ezek hianyaban, meg nyeltudassal sem lehet ervenyesulni, sikeresnek lenni."

Elnezest akkir, hogy valaszoltam. En azt hittem az us erdekelni fog, ha kozvetlen kornyezetben lattam ilyet. Legkozelebb szolj, ha te irod ki a kerdest, hogy elkerulhesselek, mert latom, en nem vagyok eleg jo neked.

Habar komolyan nem tudom mi baj van a valaszommal. Miert lettem itt igy kiutalva...

Meg annyi, hogy szerintem valahol beleesek a kategoriadba, ugyanis epp most varok gyereket, a tema nalunk aktualis, mert habar mind a ketten magyarok vagyunk, kulfoldon elunk es a kerdes felmerult ezzel kapcsolatban. A gyerek ketnyelvu lesz igy is, ugyanis a tanulmanyait csak az adott orszag nyelven fogja tudni vegezni.

De kozben felmerult az is, hogy masik orszagba koltozunk, ahol mas lesz a nyelv es tovabb gorgettuk a gondolatot, hogy ebbol lesz e neki elonye/hatranya. Es itt jottek fel nalunk is a kozvetlen kornyezetben latott peldak, csak ezt irtam le.

Szoval a kerdesedre valaszolva, az ismerosok nem jutottak elonyhoz, nem tudtak igazan karrier szempontjabol kihasznalni, elonyuk annyi volt, hogy az orosznak, oroszoran nem kellett resztvennie, a nemetes egy masik osztalytarsamat korrepetalta, cserebe hasznalhatott egy zongorat, ahol gyakorolhatott, a ket fiu meg megszivta, ugyanis gimiben vegig szekaltak oket a nyelvtanarok, mert jobban tudtak angolul/nemetul, mint ok. Felnott kori elony egyiknel sincs.

De ez nem zarja ki azt, hogy ha egy gyerek ketnyelvu felnott lesz, ezt nem fogja tudni kiaknazni. Csak epp nem egyenesen kovetkezik belole. En sem fogom elzarni a gyerekemet attol, hogy tobb nyelven tanuljon, de szulokent nem erre alapozok, hogy majd ez eleg lesz neki es sinen lesz. Sot!

(Szerintem igy mar beleesek a kategoriadba...de van meg tobb is a tarsojomban, itt van tobb csalad is, ahol apuka angol, anyuka magyar. Itt vagy beszelik a gyerekek a magyart vagy nem. Tobbnyire nem, es azoknak sem lesz itt elonyuk belole, akik igen...ez csak egy extra tudas nekik, amit ok nem fognak fejleszteni. Abba az esetben ertek az idegen nyelv ismeret igazan, ha az alap anyanyelv a magyar es Mon akarja hasznositani a masik nyelvet. Akkor talan lehet erre karriert is epiteni, ha valakinek ilyen iranyu ambicioi vannak)

Bar tudom, a kerdesedre en meg mindig nem valaszoltam, mert te konkretan ketnyelvuektol akarod azt hallani, hogy kiraly, megalapozott mindent. Ketnyelvvel semmi gondom az eletben. En spec nem hiszem, hogy a gyerekemnek ez eleg lesz es pont azert mert nem ezt lattam. Es epp ezert fogok nagyobb hangsulyt fektetni azokra a dolgokra, amik szerintem igazan szamitanak. A nyelv meg ragadni fog ra a kornyezetbol adodoan es remelem, hogy majd kifogja tudni hasznalni. De nem erre fogom a karrierjet epiteni...amit amugy remelem, majd o epit maganak, mert az o karrierje lesz.

Nekem a szüleim 2 különböző nyelvűek, és 3 nyelvet ugyanúgy beszélek. Gimis vagyok jelenleg. A magyar az alap, a német és az angol a másik. Van belőlük mindenféle nyelvvizsgám, érettségin is túl vagyok már(emelten is). Az egyetlen hátrányom eddig, hogy nem indulhatok kb semmilyen versenyen, mindenhonnan kitiltanak. De ennél nagyobb gondom ne legyen :D

Különösebben nem akarok semmi fordító, nyelvtanár, idegenvezető stb lenni, sokan hülyének is néznek, hogy ilyen adottságokat kaptam és csak úgy ellököm magamtól a nagyobb lehetőségeket. Én csak egy szép éttermet szeretnék majd nyitni külföldön, amihez szerintem ugyanúgy kell a nyelvismeret.

Felnőni így nagyon állat, mivel azóta külön vannak a szüleim, folyton utazgatok egyiktől a másikhoz, rokonok is olaszban meg angliában laknak. Szóval elég jó :)

Remélem megfelelt a válaszom ;)