Milyen tapasztalatok vannak a Zalai Waldorf Általános iskolával? (Tűzmadár Waldorf Iskola)

A Waldorf oktatás nem a lexikális tudásra épül, nehéz ezt megértenie annak, aki nem ismeri?

Az alapítója, Rudolf Steiner, német orvos szerint 13 éves korig nem is kéne írni-olvasni tanítani a gyerekeket pl.

Ezzel együtt a gyerekek később gyorsabban behozzák a lexikális tudásbeli lemaradásukat, mint olyan gyerekek, akik más ok miatt nem átlagos iskolában tanultak.

A Waldorf oktatásnak teljesen más az értékrendje, mint egy átlagos iskolában, így egy átlag iskola elvárásaival mérve persze, hogy alulmaradnak a waldorfos gyerekek, más képességekben viszont sokkal jobbak, sokkal ember- és főleg gyerekközpontúbb a nevelés, oktatás, mint egy átlagos iskolában, ahol csak a lexikális tudás számít.

Aki szerint 13 éves korig ne írjon-olvasson egy gyerek, az elmebeteg. Miért van az hogy egy kisbaba csak hallgatással megtanul az anyanyelvén beszélni 1 éves kora előtt, második nyelvet kisiskolásként viszonylag könnyen megtanul, egy felnőtt már küszködve tanul, egy idősnek meg szinte lehetetlen?

Minél fiatalabb az agy, annál fogékonyabb. De ez pl igaz egy hangszeren való játékra is, 6-7 éves kisgyerekek virtuóz módon tudnak játszani ha 3 évesen már kezükbe adják a hangszert, míg ha egy kamasz kezd el zenélni, 10 évbe is telik az a játéktudást elsajátítani.

A jelenlegi rendszer tényleg sz@r, túl nagy stressznek vannak kitéve a diákok, de nem az a megoldás hogy elszeparáljuk őket a külvilágtól, védjük a széltől is. Arra az ovi van. Teljesen életképtelen embereket nevelünk így. Bizonyos helyzeteket képtelenek lesznek kezelni. Annyira káros mentálisan mint fizikailag ha sterilen van tartva egy gyerek, szinte biztos hogy asztmás lesz és lényegesen gyengébb immunrendszer alakul ki.

A Waldorf iskolának az a legnagyobb problémája hogy nincs Waldorf élet és Waldorf munkahely, egyszer szembe kell nézniük a valósággal és minél később annál rosszabb.

De az a baj ezzel, hogy ez csak a fejedben van így. A saját privát logikád alapján. A tapasztalat meg tökmás. Életképtelen vagy életvezetési nehézséggel küzdő felnőttek problémáinak a gyökere nem az oktatás, hanem a családi minta és a szülői hozzáállás. Olyan elméleteket tesznek magukévá sokan, amik nem a gyerek megfigyelésén alapulnak, hanem elképzeléseken, egy olyan korból, ahol még messze alulértékelték a gyerekek képességeit. És ezeket ilyen jól hangzó, a valósághoz azonban nem kapcsolódó mantrákba fogalmazzák.

Azt szoktam mondani, hogy a mai társadalomban beszűkült gondolkodású és emiatt korlátozott észlelésű/érzékelésű és képességű, egyszóval “hülye” felnőttek nevelnek ki szuperképességű gyerekekből ugyanolyan hülye felnőtteket.

Tény, hogy a waldorfosok fel vannak vértezve más képességekkel és lehetséges, hogy egyes képességeik - pl. gondolkodás nélküli magolás - gyengébbek lesznek. De aki azt állítja, hogy emiatt nem tudnak helytállni a mai világban, annak fogalma sincs a mai munkaerőpiaci értékekről.

Pontosan azért, mert limitált a gyerekkori szuperképességeink ideje (jelentősen hat rá a felnőttek korlátoltsága is), jól meg kell nézni, hogy mire használjuk. Arra, amiben a legjobban tud fejlődni az agy, vagy abszolút újkeletű ingerek felvételére. Mert az agy az evolúció során megszokott környezetben tud a legoptimálisabban fejlődni, az oktatási rendszer meg ettől a létező legtávolabb áll. Pont amire hivatkozol a zenetanulásnál, az csak akkor működik, ha az evolúcióban megszokott módon jön a “tananyag”, nem pedig az iskolapadban. Egyébként számos olyan példa van, hogy életközépi pályaváltásoknál a második szakmában sokkal sikeresebb lesz az illető, akár világhírnévre téve szert! Nem kell elásni magunkat 6 éves korunk után! …

Mivel sok zenetanár van a környezetemben és a családunkban is, ebből kifolyólag mindenkinek van komolyzenei iskolázottsága, s van bőven tapasztalat kicsik és felnőttként hangszerhez nyúlók oktatásával, s mindenre van számos ellenpélda. Sokszor jelentős kín kicsiket tanítani - valószínűleg pont a számukra felfoghatatlan fegyelem és a módszerek miatt, míg a felnőttek sokkal gyorsabban haladnak, motiváltabbak, 2 év alatt megvan 6 év simán.

"Aki szerint 13 éves korig ne írjon-olvasson egy gyerek, az elmebeteg"

Nem azt mondja, hogy nem kell, hanem azt, hogy nem az a legfontosabb tanulás, ráadásul éppen korunk adottságaiból adódóan az iskolaérett gyerek úgyis elkezd érdeklődni a betűk iránt, hanem azt, hogy ha csak akkor tanul meg szisztematikusan írni-olvasni sem marad le semmiről

22, igen, csak aki azt fejeltik ezekben a statisztikákban megemlíteni, hogy akiből nem nézik ki, hogy le tud érettségizni, azt erősen terelik, hogy ne menjen 5.-évre (ami konkrétan egy éves érettségi felkészítő), hanem menjen szakmát tanulni...

Ami amúgy nem probléma, csak nevetséges, hogy ezt sehol nem említik, míg hencegnek az átlag gimis érettségi eredményükkel...