Kisiskolás gyermeked mennyire van leterhelve?

Másodikos a lányom.

Az első osztály egy rémálom volt. Este 9-ig, fél 10-ig írtuk a leckét úgy, hogy közben folyamatosan ordított. Utána meg fel lett töltve az elkészített házija név nélkül az osztálycsoportba, mint elrettentő példa, hogy ilyen ne legyen... Beszéltem többször a tanítónővel, teljes kudarc volt, szerinte a gyerek cuki, kiegyensúlyozott, nem értette, mi a problémám.

Másodikra viszont mintha kicserélték volna. Úgy osztályfőnöke van, aki sokkal szigorúbb, de így is. Minden leckét megírnak a napköziben, itthonra alig marad, a gyerek versenyekre jár, szárnyal, boldog. Talán ő is jobban belejött, és az új tanítónővel is jobban megértik egymást, nem tudom.

Külföldön elek. Itt az általános iskola első két évfolyama kb olyan, mint Magyarorszagon az óvoda. Harmadiktól van "rendes" tanulás. Az általános iskolák 99%-ban nem létezik

házifeladat. A gyerek az iskolában tanul, azon kívül szabadideje kell hogy legyen. Mondjuk itt nincs versenyistálló, hajszolás, így aztan rettegő vagy kimerült gyerek se. Az altalnos iskola neve itt basisschool és arra van, ami a neve: bázist, alapot ad. Itt olvasni és számolni tanítják meg a gyereket. Azt viszont úgy, hogy-egy átlag képességűt figyelembe véve- az alap tökéletesen megy neki. Jegyeket se kapnak. Szöveges értékelés van az évek végén. A nyolc év alatt ha jól emlékszem kétszer van felmérés, a nyolcadikos a továbbtanulási szintet méri.

A gyerekem az első és a második osztályt járta Magyarorszagon. Hozza nem erto osztályfőnök, hatalmas elvárások, állandóan többet és jobban kellett. Ertelmetlenul. Örülök, hogy kikerült a rendszerből.

Az elsős gyerekem eddig még csak egyszer hozott haza házi feladatot, hétvégére. Mindent megcsinálnak a napköziben. A másik gyerekem ugyanebben az iskolában harmadikos. Neki sincs sok házija, nagy részét napköziben megcsinálják, itthonra néha marad 1-2 feladat plusz napi 10 szó másolás. Illetve néha kell kicsit készülni itthon a témazárókra.

Sima körzetes általános iskola, nem kéttannyelvű, de angolt elsőtől kezdve tanulnak.

Ha olyan lenne a suli, mint a tiétek, biztosan átíratnám őket másikba, nem hagynám, hogy teljesen elvegyék a kedvüket a tanulástól.

Nálunk tavaly az első az brutkó volt, mert nem tudott írni-olvasni, illetve lassan. Sokat gyakoroltunk, és úgy vettem észre, hogy több volt a lecke is a múlt évben. Járt akkor karatéra és focira, ez heti négy alkalom volt összesen. Most másodikban úgy vettem észre, kevesebb a házi, és nagy könnyebbség, hogy sokkal jobban olvas, tud írni, hál'Istennek a helyesírása is megfelelő, matek is megy. Keveset gyakorlunk, egyenlőre úgy látom, a tanulmányi eredményei is jók, nem gyakoroltatom hétköznap. Sport maradt nekünk a karate heti kétszer, viszont bejött heti egy úszás, illetve egy angol. Nálunk sajnos csak harmadiktól van. Viszont itthon vagyok vele, és nem napközis, tehát fél kettő után elhozom, gyorsan megcsinálja a leckét, és meg tudjuk oldani a délutáni sportokat, angolt. Sokat jelent szerintem, hogy nem tölti az idejét a suliban már fél kettő után, mert sok időt lehet így spórolni. Ezáltal azt tudom mondani, hogy az én fiam nincs leterhelve. Plusz nagy szerencse, hogy nem szorul semmiben sem fejlesztésre, úgy látom, nincs lemaradva.

Nálunk ez a fenyegetés nem jellemző, viszont már volt olyan, hogy kapott beírást osztálytársa, mert nem volt ott valamije, pl tesicucc. Mondjuk én nagyon figyelek minden hiányra, nyomon követem mindig, mi kell másnapra. Pl. nálunk ha bekérnek pénzt, szeretik, ha már másnap ott van, ilyesmik.

Kérdező, azonnal suliváltás!

A kisfiam elsős, minden leckét megcsinálnak a napköziben, emellett sokat vannak kint délelőtt-délután (a suli nellett lakunk, a konyhaablakból napi többször látom Őket a suli udvarán tombolni😊), a tananyaggal jól haladnak. Itthon szinte semmi feladata nincs, bár ha lenne, elvből nem engednénk itthon tanulni. A férjem tanár, ez a vesszőparipája: a gyerek napi 8 órát suliban van, ebből délután napköziben, a suli feladata megcsináltatni a gyerekekkel a leckét, hogy itthon már csak a lazítás legyen a dolga. De hál' istennek az osztálytanítónk és a napközis tanítónénink is így gondolja, sosem küldenek haza házit. Egyedül a logopédia, amit heti egyszer megcsinálunk itthon, de abból sincs sok gyakorlás, alkalmanként 10 perc alatt készen is van.

Suli után két délután focizik nem versenyszerűen, hanem a Vele egykorú 7 évesek játszanak, rengeteget rohangálnak fociedzés címén. Nagyon szereti. Estére kellemesen elfárad, fél 9-kor már alszik, reggel kipihenten ébred.

Imád suliba járni. Katasztrófa lenne, ha az lenne a helyzet itthon, mint a kérdezőnél. Kérdező, én biztosan keresném a kiutat.