Aki 2-3 hónaposan kezdte a hozzá táplálást, hogyan kezdtétek el, volt valami nehézség?

Bizonyára más körökben mozgunk, mert nekem bizony nem egy ismerősöm már 2-3 hónapos korában kapott almát,krumplit,céklát stb. Nekem jók a tapasztalataim a hozzátáplálással kapcsolatban, ti vagytok az elsők akitől rosszakat hallok erről, és legtöbb esetben nem is saját tapasztalat ha nem "van olyan ismerősöm aki korábban kezdte a hozzátáplálást". 1-2 válasz erejéig szívesen elolvasom az ellenkező véleményt, de nem érdekel a hittérítésetek, hogy szerintetek mi lenne jó a babámnak. Nem tudtok semmit sem a babámról, sem róla, se semmilyen körülményről. Hosszú tanakodás után a férjem én és a védőnőm is úgy döntöttük elkezdjük a hozzátáplálást. Hosszú mérlegelés volt, sokat gondolkodtunk, de így döntöttünk, ezen már semmi nem változtat, ezért kérlek titeket utoljára, hogy ne győzködjetek mert nem ez volt a kérdésem.

Egyszerűen csak kíváncsi voltam más szülő hogyan csinálta nekik mi volt a tapasztaltuk. Védőnő és orvos is áldását adta a hozzátápláláshoz, nem azért mert én erősködtem ha nem mert már végig zongoráztunk minden megoldást és ez a végső megoldás. A továbbiakban nem kívánom folytatni ezt a meddő vitát. Tudjátok, hogy hány hónapos a gyerekem? Tudjátok hány kilogramm? Tudjátok hogyan jutottunk erre a megoldásra? Tudjátok, hogy mennyi mindent kipróbáltunk már? Ma kapott 3 kanál alma levet, ezt kapja 1 hétig növekvő mennyiségben.(egyébként nagyon ízlett neki és semmi baja nincs tőle)Én gyerekem, én dolgom. Sajnos én valóban nem vagyok olyan tökéletes mint ti. És sajnálhatjátok a gyerekemet és a többi és a többi.

Talán egyszerűbb lett volna ha már az elején tiszta lapokkal játszok , de a városban kisebb fajta hírnévre tettünk szert nem akartam, hogy ránk ismerjenek. Kisfiam 4340g volt mikor meg született, uh alapján 3900g volt ezért hagyták, hogy megszüljem ami egy kínszenvedés volt, de kijött. Születésétől kezdve szinte 2 napig csak sírt, sokszor nem volt velem mert vizsgálták a súlya miatt, így keveset tudtam cicire tenni amitől persze nem volt elég tejem. Pár alkalommal kapott tápszert a kórházban, de főleg a szoptatást próbáltuk, de mivel nagyon éhes volt szükség volt a tápszerre. 6. naptól elkezdte kihányni a tápszereket, nem is fogadta el a cumisüveget csak cicizett, aminek nagyon ürültünk mert senki nem biztatott azzal, hogy valaha is sikerül csak szoptatnom, mert a nagy babák általában lusták. 1.5 hónaposan észrevettem, hogy csökken a tejem, kapott tápszert, de cserében ordított a cicimen, próbáltam tejet adni neki üvegből azt nem fogadta el, aztán már a tápszert sem fogadta el, 2 nap múlva már olyan éhes volt, hogy elfogadta ismét a cicit. Ez rendben is volt 2.5 hónapos koráig amikor megint csökkent a tejem hiába fejtem is , a fiam csak sírt, hogy éhes. Üvegből nem fogadott el tejet, a tápszert kihányta. Most 3 hónaposan 6930g tehát nem kicsi, a tápszertől csak hízna, a tejem kevés. Ezért döntöttünk így, hogy 3 hónaposan hozzátáplálást kap. Én magam nem voltam annyi vérvételen és vizsgálaton amennyin most voltunk a fiammal az elmúlt 3 hónapban. Sír mert éhes, de a dokik meg mondják, hogy híznia meg nem kellene mert elég nagyocska, de problémát nem találnak. Fejlődik ahogy a korához képet kell, sőt kicsit jobban is, nem cukor beteg, széklete, vizelete, gyomra, bele mindene rendben, tejem jó (még azt is vizsgálgatták). Elítélhettek a hozzátáplálás miatt, de sokkal nagyobb szükségem lett volna olyan anyukára aki hasonlóan járt mint én.