Hogyan tudnék bármilyen ételt megszerettetni a kisfiammal? 13 hónapos és anyatejen él.

8. vagyok, most olvastam, hogy a kisfiad fogyott is. Nálunk nem volt ilyen, sosem fogyott, hetente mértük. Meg azért ő evett, csak mindenből nagyon keveset, és sokat szopizott.

Nekem azt írta a szoptatási tanácsadó, hogy ha kb. egy évesen az étkezésének a 80%-a még anyatej (nálunk volt, hogy több volt), az nem baj. Holnap előkeresem, ha sikerül a válaszát és elküldöm neked.

Én is 6 hónaposan kezdtem a hozzátáplálást, de nagyon lassan ment.

De azért mindig bele tudtam diktálni legalább hetente valamennyi májat (persze krumplival pépesítve), és/vagy spenótot a vas miatt, így azért valamennyit evett belőle, de sokáig örültem, ha napi egy vagy két alkalommal evett valami emberi táplálékot.

A te kisfiad egyáltalán nem eszik semmit? Vagy azért tudsz néha bele.diktálni valamennyit?

A 12-es válaszoló vagyok. Mivel a kislányom is keveset eszik az anyatej mellett, az utóbbi 9 hónap alatt (ekkor indult be a mozgása) a hízásokkal és fogyásokkal együtt 1 kg-t gyarapodott, és még mindig nem érte el a születési súly háromszorosát.

Akkor van kedve enni, ha vendégség van nálunk, és többen ülünk az asztalnál. Az egyik nővérétől is szívesen elfogadja az ételt (persze csak pár falatot, de boldogan nyitja a száját a falatokra.)

Azon is gondolkodtam, vajon miért nem esznek ezek az anyatejes gyerekek. Lehet, hogy valamilyen más dolog áll a háttérben. Mivel még nem eszik "rendesen", azt sem tudom, nem-e lisztérzékeny. Nem emiatt nem kíván-e más ételt. Nem fáj-e a hasa más étel kóstolása után stb.. mivel ugye még ezt nem tudja elmondani. Csak arra tudok gondolni, hogy ösztönlény, biztos oka van, amiért inkább anyatejes. A másik, a fogzás. Ha megjelennek az első örlőfogai, akkor talán lesz némi változás -remélem. Ha nő a foga, akkor még kevésbé van kedve szilárd ételt enni.

Volt aki azt javasolta, mindig legyen valamilyen rágnivaló, nassolni való (gyümölcs, mazsola stb), A gyerekorvos meg erre azt javasolta, hogy inkább ne legyen, mert ha benassol, akkor a főétkezéseknél még annyira sem akar majd enni. Mi akli azt csináljuk, ha eszünk megkínáljuk. Az utóbbi időben jobban van kedve úgy enni, hogy közben mászkál, felfedez. A székben való ülés neki unalmas. Néha az ölbeli falatozás is bejön, de mivel alapjába véve nem érdekli az evés, ezt is hamar megunja. Állítólag úgy 3 évesen lehet egy áttörés (talán ekkor kezd el jobban másolni minket ?), de az is lehet hogy eleve nem lesz nagyétkű (bár nálunk genetikailag ez kizárt :) ).

Szóval szerintem ha ti is rendszeresen jártok ellenőrzésre, akkor úgyis, ha bármi gond lenne a babával, az orvos biztos szólna...

Már én sem aggódom ezen, (lehet hogy kéne), de az is lehet hogy a fejlett országokban élők "mániája" a "biztos éhezik, azért sír" és társai. Mivel írtad, hogy igény szerint szoptatsz, szerintem jut annyi kalória, amennyi neki kell. Bízom benne, hogy nemsokára kinövik ezt a gyermekeink...

Kedves utolsó,

azért ha a "természetnél" tartunk, akkor azt is érdemes végiggondolni, hogy az összes emlős addig szoptatja a kicsinyét, amíg a végleges fogai kinőnek, az embernél ez olyan 6-8 éves kor körül van, és hát valami miatt "tejfog"-nak is hívják az első fogakat, ezt csak azért írom, hogy nem utal egyértelműen az elválasztásra.

És bizony én ismerek egy olyan családot, ahol hasonló helyzetben volt az anyuka, alig csipegetett a két év 4 hónapos gyereke, viszont rengeteget szopizott, és amikor újra terhes lett, akkor mondta a kisfia, hogy "enni kér", ilyet előtte sosem mondott igazán.

Azt én is fontosnak látom, hogy nem fogyhat a baba, akkor ott valami nem stimmel, de az, hogy egy éves kora körül még a táplálék nagyobb része legyen anyatej, azt nem gondolom bajnak. Tehát önmagában nem baj, de persze ha nem fejlődik mellette kellő képen a kicsi, akkor lépni kell.