Hogyan tudnék bármilyen ételt megszerettetni a kisfiammal? 13 hónapos és anyatejen él.

A szopizásról kellene leszoktatni!

Rajtad áll!

El kell határozni, holnaptól nincs cici!

Van tej, pohárból vagy cumisüveg.

Gyümölcs, zöldség.

Ha ehes/szomjas lesz, megeszi/megissza!

Lehet délig, vagy estig nem eszik iszik semmit, de egy nap alatt nem hal éhen, s előbb utóbb beadja a derekát, s megeszi mert éhes lesz!

Rajtad múli az egész, mint ahogy eddig is, hisz te juttattak magatokat ehez a helyzethez...

Semmiképp nem kellene drasztikusan elválasztani. Így is jól fejlődik, tehát tápanyagban nincs hiánya, majd szépen lecsökken a tejfogyasztás és nő a szilárd, ahogy majd fokozatosan elfogadja.

Meg kellene szerettetni vele az evést.

Én a BLW módszert javaslom.

A pépes ételt felejtsétek el, adj neki a tányérjába párolt zöldséget, puha gyümölcsöt, és egyen kézzel ő maga.

A legjobb az lenne, ha együtt enne vele a család.

Olyan etetőszékbe kellene tenni, ami teljesen az asztalhoz tolható, vagy arra van csatolva, hogy jól lássa ami a ti tányérotokban van, és ha megkíván valamit, akkor tudja mutatni is.

Főétkezésre főzz most olyan ételeket, amiket ő is meg tud enni és darabos. (Tehát nem leves, nem főzelék és nem rizs)

Pl. sült csirkemell, puha sült krumplival párolt sárgarépával. Esetleg zöldborsóval.

Tegyél az ő tányérjába, meg a magadéba, kívánj jó étvágyat és falatozz ízletesen és várj hogy mi történik.

Sose próbálj a szájába tenni semmit, hagyd hogy ő intézze.

Így kéne elindulni, és meglátni mi történik.

Mindig kínáld meg, de ne legyen elvárás hogy egyen.

És Te magad engedd el ezt az egészet, mert talán ez a legnehezebb benne.

Ha Te stresszes vagy, hogy mikor és mennyit fog végre enni, ezt érzi rajtad, és elmegy a kedve az egésztől. Ha viszont megváltoztatod a hozzáállásod, és azt mondod, hogy "itt van kisfiam, egyél amennyi jól esik", és szemmel láthatólag nem zavar, hogy eszik vagy nem, akkor fel fog oldódni és enni fog előbb-utóbb.

Nézd, lehet,hogy engem is lepontozol, de leírok egy tapasztalatot! Hangsúlyozom szoptatás és anyatej párti vagyok én is!

A baba-mama csoportunkba jár egy anyuka, akinek kb. ugyanez volt a helyzete.

Ha egy orvos azt mondja,hogy nem baj,hogy csak anyatejet eszik 1 évesen, na azzal valami gond van.

Ennek az anyukának két orvos is megmondta,hogy hiába jók a gyerek "értékei", nem a korának megfelelő súlyú, nem tud rágni, ami szintén nem jó stb.

Ők odáig jutottak,hogy majdnem kórház lett a vége. Egy ekkor a gyereknek nem elég az anyatej. Értem én,hogy nem fogad el nagyon mást, de akkor erőltetni kell!

Nem lehet,hogy hipotón és nem tud rágni rendesen? Mert ez is állhat a háttérben! Én azt mondom,hogy adj neki cicit, de ne addig hagyd szopizni, ameddig szeretné. A szopi ilyenkor már inkább nyugtatás, nem étel.

Kínáld minél többször bébiétellel, ha éhes, egy idő után, meg fogja enni. Éhenhalni nem fog! :) Anno nekem a gyerekorvos mondta,hogy arra egy gyerek sem képes! :)

Gondolom te is tudod,hogy ez így nem igazán jó!

2 vagyok

Azt nem írtad meg, hogy mennyire vagy stresszes, amikor az öledben ül és "nem eszik".

A babák nagyon érzékenyek az anyjuk minden rezdülését lereagálják. Valami ilyesmi is lehet a háttérben.

Az én kisfiam is ilyen volt, sokáig nagyon keveset evett az anyatej mellett, kb. úgy mint a tiéd.

Kb. másfél éves lehetett, mikor életében először megevett egy üveg főzeléket (163 grammosat).

Én is stresszeltem ezen, de mivel rendesen hízott, jó súlyban volt, a védőnő és a szoptatási tanácsadó is azt mondta, semmi gond, legyek türelemmel, kínálgassam, eszik amennyit eszik, majd rákap.

És tényleg egyre többet, és szívesebben evett.

Most két éves, még mindig szopik, de szépen eszik mellette, és 13,6 kg.

Szóval ha minden rendben van, nem érdemes túlparázni, van ilyen.