Mikor kezdtétek a blw-t? Ha a baba csak 11 hós korában képes egyedül stabilan ülni, nem késő akkor kezdeni?

Az első hozzászólónak nincs igaza, nem csak falatkás a dolog, csak épp mindenki erre asszociál. Ugyanúgy kap joghurtot, vagy krémlevest vagy bármi püréállagút, ha az amúgy püréállagú. Egyszerűen csak előre betöltött kanalat adnak és azt a baba saját magának teszi a szájába, tehát nem etetjük.

Amúgy a kérdésre válaszolva: azt mondják a szakik, hogy ha egyébként törzsét, fejét stabilan tudja tartani, ha ölben van, tehát nem dülöngél, akkor el lehet kezdeni a hozzátáplálást úgy, hogy a baba az ölünkben ül. Ergo ha későn is tanul meg onállóan ülni, de a fenti feltételek adottak, akkor el lehet kezdeni.

8 hónaposan kezdtük a blw-t, amint kiült és remekül haladt.

Testvére viszont 13 hónaposan (megkésett, gyógytornát kapott) ült ki, addig nem vartam volna a ht-vel, de ő nem is volt alkalmas a blw-re, mert gyenge izomzat miatt nem tudott hatékonyan rágni, plusz nem volt jó az öklendezési reflexe, fulladt darabostól.

Mi blw-ztünk. Ha stabil fejtartás, törzstartás megvan az öledbe ültetve (értsd, max a combját támasztod és így megtartja magát, anélkül, hogy előre dőlne az asztalnak vagy hátra a hasadnak) és érdeklődik a baba, lehet kezdeni ölben ültetve. Nekünk ez 6 hó után volt kicsivel, ölemben a baba, előttünk az étel, előttem kistükör, amiben láttam a babát szemből. Van aki megvárja a 8 hós kort, amikor magától ül, s rögtön etetőszékkel kezdi. Nálunk 8,5 hósan került kb az etetőszékbe.

Mondjuk ha 11 hónaposan nem ül, mert mondjuk hipotón, akkor én rákérdeznék a szakértőknél a facebook-csoportban: Blw- Falatkás avagy darabos igény szerinti hozzátáplálás a címe. Szerintem menj biztosra.

Elmondom, nekünk miért volt jó:

- igény szerinti ht.: akkor kezded el, amikor a baba készen áll (tartja magát, érdeklődik), azaz ez tényleg a babáról szól és nem a hozzátáplálási táblázatok elvárásairól

- nem eteted a babát, ő nyúl az ételért és annyit eszik, amennyi neki jólesik: megtanulja, mi az a teltségérzet, megtanulja jelezni, ha elég, így pozitív viszonya lesz az étkezéshez (a blwben szigorúan nincs tukmálás, egyet anyának, egyet apának) , plusz ismerkedik az ételek állagával-kinézetével is: tök jól fejleszti a finommotorikát is

- nem stresszelünk a mennyiségi evésen, a baba kóstol, mellette igény szerint szopik/folytatja a tápszert. A szilárd ételek lassan és természetes módon kerülnek túlsúlyba, de nem váltunk ki étkezést, nem cél. Nem kell tömni a babát, terelni a figyelmét, csakhogy egyen.

- azzal, hogy nem kanállal eteted, véletlenül sem oltod ki az öklendőreflexet, ami a babákat a fulladástól védi: ez a reflex ilyen kicsi korban egészen elöl, a nyelv közepén található, így ha nagyobb falat vagy oda nem illő dolog kerül a baba szájába, ált. visszaöklendi és kiköpi. Kanalas etetésnél gyakran lenyomják a babák nyelvét, hogy hatékonyabban kerüljön a kanál tartalma a gyerek szájába, így kioltják ezt a reflexet, pedig nagyon hasznos és fontos a hozzátáplálás folyamatában, gyakorlatilag a fulladástól védi, mielőtt biztos lesz a rágása.

- a blw-s baba először rágni tanul, aztán nyelni, így később csak olyan falatot nyel le, amit már biztos méretre aprított. Ami túl nagy neki, azt egyszerűen visszaöklendi- hiszen az öklendő reflexet nem bántottuk. A pépes babák jellemzően előbb tanulnak meg nyelni mint rágni, ez később a darabosra való átállásnál probléma lehet.

- a biztonságos blw-nek rengeteg szabálya van (mekkora és milyen puhaságú falatot kaphat a baba, fekve, pihenőszékben, etetőszékbe kötve nem etetünk, nem nyúlunk öklendéskor a gyermek szájába, mert hátratolhatjuk a falatot, figyeljük a fulladás és az öklendés közti különbséget, elsősegélyt tanulunk, s ha szükséges, beavatkozunk), amelyek szerintem sokkal körültekintőbbé teszik a ht.-t, plusz mind védik a babát

- egyszerűbb elkészíteni az ételeket, hiszen a baba azt eszi amit a család (a család étkezését igazítjuk a babáéhoz, nem sózzuk túl az ételeket, kerüljük a mézet és a füstölt, tk. termékeket, stb.), a baba a családdal egyidőben, egy asztalnál eszik, így pozitív étkezési szokásokat alakítunk ki

- tiltólistán vannak a baba számára veszélyt jelentő (pl.botulizmus miatt) termékek és a hozzáadott cukor: vagyis nagyon körültekintően, mégis az ételek sokszínűségének szabadságával táplálsz hozzá

Ez csak pár dolog, és én nem vagyok szakértő, de a tapasztalatom: egyévesem önállóan eszik kanállal (a leves még bajos, de főzelékkel már ügyes), villával, meg persze többnyire kézzel, azt amit mi, jó étvágyú, mindent megkóstol, jelzi ha elég volt, jelzi ha inni kér (pohárból iszik), és rendben van a gyarapodása. Nekem könnyebbség volt, hogy nem kellett kétfele főznöm, csak kis odafigyeléssel, hogy nem kellett macerálni azzal, hogy pép utàn hogyan fogadja el az egyre darabosabb ételeket, hogy akkor is ehetett velünk, ha épp nem voltunk otthon, plusz nem stresszeltem a hozzátáplálási táblázatokon (a blw ilyet nem követ). A babámnak és nekünk így volt jó, én örülök, hogy emellett döntöttem. Ugyanakkor szerintem csak annak való, aki hajlandó megtanulni és követni a biztonsági szabályokat; oda kell figyelni, de megéri.

A 17-es egész jól összefoglalta, annyit hozzátennék, hogy csakis egészséges fejlődésű gyerekkel működik.

Fiunkkal remekül ment, minden előnyét élvezzük azóta is, mint a 14-esben írtam 8 hónaposan kezdtük, az egyéves szülinapján villával, kanállal önállóan ette az egész menüt, 10 hónaposan normál pohárból balesetmentesen ivott.

Viszont a testvérével ez nem ment. Se a finommotorikája, se a szájizomzata nem volt megfelelő. Hipotón. Nem volt mit kiiktatni, mert nem volt meg az öklendező reflexe. Lehet köze volt a refluxhoz is. Vele a hagyományos ht se ment. 16 hónapos koráig 99 %-ban tápszeres volt.

Igen, 18-as, ebben nagyon igazad van. Ezért is kellene a kérdezőnek kicsit átgondolnia a blw-t, ha esetleg hipotón a baba. Igazából az igény szerintisèg a fontos, ha az adott gyerek nem ehet vagy nem tud mást a tápon-pépen kívül, ezt kell figyelembe venni. Az első a baba, nem a blw a jóanyaság fokmérője.

(17-es voltam)