1 plusz 2 fél szobás lakásba két gyerek? Nagyon szűkös?

Jelenleg 2 félszobánk van, plusz nappali konyha fürdő. 2 gyereket nevelünk, egyikben a gyerekek, másikban mi. Emeletes ágyat szeretne a nagy, alá befér a babaágy, de amúgy soha, semmilyen körülmények közt nem költöznék ki a nappaliba. A hálókat csak alvásra használjuk, semmi többre.

Jövőre megemeljük a tetőteret, így oda két háló majd befér a gyerekeknek, a lenti 2 félszobát összenyitjuk majd az lesz a mienk.

Kényelmesen elfér mindenki, kb nekünk is olyan 70m² az alapterület. Egyelőre alváson kívül másra nem használja a nagyobb sem a szobát,szóval ráérünk az átalakítással.

Lehet, hogy én azèrt látom másként, mert sose éltem olyan lakásban, ahol volt külön nappali, de sose zavart, hogy belelátnak a "privát szférámba". Ágytakaró és/vagy ágyazás, máris nem ülik össze az ágyat, ennyi. Meg térelválasztással remekül lehet játszani, ha ennyire zavaró.

Én simán bevállalnám, de nem vagyunk egyformák, én is ismerek olyat, aki még szingliként se tudja elképzelni, hogy ne legyen külön nappalija. :)

Mi másfél szobában vagyunk egy gyerkőccel és jól elvagyunk..

Pont most volt lakásfelújítás, marha jól néz ki a lakás, el van választva térelválasztóval a háló/nappali, de akár gipszkartonnal is el lehet választani egy kisebb hálófülkét,gyerkőcé meg a kisebb szoba.

[link]

Pl ötletek, én is innét inspirálódtam.

Simán megoldható egy kis rugalmassággal és fantáziával.

Lakótelepen nőttem fel, ott ez annyira mindennapi volt, hogy a szülők a nappaliban aludtak, az volt az ő szobájuk. Valahogy a nappali igénye sem volt akkora, mint manapság (vagy nem tudom). Szóval nappaliban vagy “nagyszobában” volt a tévé, szekrénysor, amiben a szülők ruhàja, dísztárgyak, könyvek. Iratok fiókban. Két fotel, kinyitható ágy, nappal mindig beágyazva. Dohányzóasztal. Semmi privát dolog nem volt elővéve. Esetleg pár családi fotó. Meg az elmaradhatatlan növénydzsungel. Minden nappali ilyen volt. :D

Meg lehet oldani, de persze nem mindenkinek felel ez meg.

Nekünk most nagy lakásunk van, de leírom, hogy volt gyerekkoromban.

2 szobánk volt, az egyik a gyerekszoba, a másik a szülői háló + nappali. Emellett volt egy kis előszobaszerűség a lakásban, ami a folyosóról nyílt, és ajtaja nem volt, csak egy könyvespolc és egy függöny választotta el a folyosótól, itt volt az ilyen " dolgozószoba" szerűség, anya varrógépe (anyukám varrónő), személyes tárgyak meg ilyesmi, és ide nem nagyon mentek be vendégek. A gyerekszoba volt a miénk a bátyámmal. A másik szobában pedig kihúzható kanapén aludtak a szüleink, azt mindennap összecsukták, úgyhogy oda lehetett vendégeket hívni, ha kellett. A gyerekszobában is volt egy kihúzható kanapé, ami általában össze volt csukva, de ha ottalvós vendégek jöttek, akkor arra a pár napra anyáék átköltöztek hozzánk a gyerekszobába, és a vendégek aludtak a másik szobában.

Én 11, a bátyám 13 éves volt, amikor elköltöztünk onnan egy nagyobb lakásba.

Ekkora lakásba, pláne ha nincs költözési opció pár éven belül akkor nem kellene második gyerek. Ez van.

Nekünk 110 nm a házunk, nappalis konyha, meg 2 hatalmas szoba, egyik a gyerkőcé, a másik a miénk. Saját hálóhoz én is foggal körömmel ragaszkodok, szóval 1 gyerekszoba marad nekünk is. Így nem valsznű hogy lesz még egy gyerek, bár mi tudnánk belőle 2-t csinálni.