Akik sosem adtak oda a nagyszuloknek a gyereket mivel indokoljak?

A férjem szülei már idősek. Nem laknak messze és jó a kapcsolatunk, gyakran találkozunk, de a fiunkat már nem fogom rájuk bízni, ha nagyobb lesz sem (most 7 hónapos), csak ha mi is ott vagyunk.

A férjem is késői gyerek és a mi kisfiunk is az, így nagy a korkülönbség.

Nekem már csak anyukám él. Ő a szomszéd faluban lakik. Ő szokta mondani, hogy majd ha nagyobb lesz, akkor majd nála alszik és csinálnak kettesben programokat. Annak örülni fogok! Tesóm fiával is nagyon jól elvannak. Ő 4 éves.

Nekem igen. A jó kapcsolat is, és hogy legyen segítség is. Nem értem a "nincs igényem rá, hogy nélkülük legyek" embereket. Nekem pl a párom 24 óràban dolgozik, utána ha hazajön, alszik. Utána csinálja a házimunka pasis részét.

Szóval nekem pl szívás, mert a csecsemő gyerekkel egyedül vagyok egy szinteltolt soklèpcsős kertes házban, és pl alig tudtam este megcsinálni a locsolást, mert nyünyörgött, mindennel elcsúsztam, most, negyed tizenkettőkor még a megmaradt házimunkát végzem, utába munkahelyi feladatoknak ülök neki, és hajnalban akarok kelni, hogy a holnapi munkákat időben elkezdjem. A babám kétóránkènt kb èbred éjjel. Napközben nem tudok pihenni, hisz lóhalálban akkor csinálom a munkák egy részét, amikor alszik.

Ha csak arra a 15 percre ölbe venné vki, amíg végigszaladok a kerten a locsolókannával, már àldás lenne.

Szomorú amúgy mert nàlunk az apai nagypapa pár házzal arrébb lakik, csak nem érdeklődik a gyerek iránt, pedig jóban vagyunk vele és szeret minket.