Van olyan könyv ami a gyereknevelésről szól?

Ajanlom A kontinuum-elv cimu konyvet. Nem biztos, hogy olyan, amit keresel, az inkabb arrolszol, hogy hogyan lehet nyugodt, boldog gyereket nevelni.

A masik a Pozitiv fegyelmezes c. konyv, ami szerintemszuper, abban sok olyan tipp, otlet van, hogy hogyan lehet normalis, jozan gondolkodasu es egyszerre egyuttmukodo es elegedett gyermeket nevelni.

Amugy a gyerek a peldabol tanul szerintemelsosorban.

A gyereknekvelésnek kb. könyvtárnyi irodalma van, csak győzzön az ember válogatni, hogy neki melyik a szimpatikus. Az ilyen tanácsadós könyvek közül is kb. mindnek az a célja, hogy sikeres, kiegyensúlyozott, boldog gyerek legyen a végeredmény, csak hát más és más módszerekkel dolgoznak a szerzők.

A teljesség igénye nélkül:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Elsonek, hogy a szulo mentalisan, lelkileg rendbe legyen. Ne egy nagyra nott gyerek legyen a szulo, mint a 90 %-a a szuloknek.

A szulo legyen nyitott, folyamatosan tanulo, kritikus, nyitott gondolkodasu. Az osszes vagyat, realisan megelni. Ezekbol tanulni, a lenyeget levonni.

Egy olyan szemleletet kialakitani, hogy minden embert, gyereket egyedi modon megkozeliteni.

A konyvek nagyresze altalanosit. Szerintem baj.

Fontos, ahanyfele konyvet olvasol, melle a kritikakat is olvasd el.

Ne a konyv, ne masok velemenye, hanem a gyerek legyen a kozeppontban. A tobbi szimpla eszkoz, semmi tobb.

A lenyeg, hogy egy boldog, kiegyensulyozott, az eletebol, tapasztalataibol tanulo, az ossze realis vagyat megelo szulo tud boldog, kiegyensulyozott, kritikus gondolkodasu, nyitott, onmagat oszinten szereto, sajat utjat jaro gyereket, felnottet nevelni.

Mert a gyerek, nem azert szuletik, hogy a szuleinek a vagyait kielegitse, hanem azert, hogy a sajat vagxait megelje, a sajat utjat jarja.

Hasznosak a válaszok, de szakemberként az előzőt hadd pontosítsam egy picit, idézem:

"A konyvek nagyresze altalanosit. Szerintem baj."

Ez egy meglehetősen téves feltételezés.

Valójában amennyiben foglalkozik az adott a könyv mind az életkori sajátosságokkal, mind pedig a fogyatékosság (az általánostól eltérő) jellegzetességeivel, akkor nagyon is hasznos az általánosítás - ilyen vonatkozásban! És ez pedig jellemző a nevelési, pszichológiai szakkönyvekre.

Hatalmas segítség!!

(Ellenben a bulvárt javaslom inkább óvatosan kezelni, legalább "3 lépés" távból.)

Az más kérdés, hogy ugyanakkor az egyéni jellegzetesség is számít, azonban nyilván egy szakkönyv nem szólhat a budapesti Kovács Pitikéről (fiktív név). Ettől függetlenül szoktak (és hasznos dolog) olykor kísérletek eredményeiben szereplő gyerekekre hivatkozni, kiegészítésképp.

A jó szakkönyv segíti (gyakorlati tapasztalatok alapján) megismertetni az egyes életkori sajátosságokkal a szülőket arra nézve, hogy irányadók legyenek!

Ugyanis nincs recept a nevelésre, egyénileg se, adott életkorúakra általánosan se.

Nem erről szólnak a szakkönyvek.

Hanem az adott életkorúak közös jellemzőiről, valamint az ettől eltérő fogyatékosságok különféle jellemzőiről.

A minőségi neveléshez gyerekek megismerése a kulcs, és a szakkönyv a közös pontokat írhatja le, élet szakaszonként. Ilyen értelemben tehát a szakkönyvek általánosságai kulcsfontosságúak! Viszonyítási pontként is hasznosak ahhoz, amikor pl az egyént vizsgáljuk.

Ahogy látom, számos szakkönyv ajánlás érkezett a hozzászólóktól, szerencsére dr Vekerdy Tamás gyermekpszichológustól is.

Ezen felül (hétköznapi nyelven megírt) alapmű (pedag szakokon kötelező) :

Mérei - Binét : Gyermeklélektan

(Vizsgaidőszakon kívüli időben megleled a kisebb közkönyvtárakban is.)

Dr Vekerdy Tamás gyermekpszichológustól pedig kvázi életmentő a laikus szülők számára a kisgyermekek megértéséhez az alábbi előadás (meg általában előadásai, szakkönyvei) :

ez itt

az 5/1 rész,

a többi rész linkje a video alatt:

https://www.youtube.com/watch?v=NiMO7n1kKRk

Kedves Kérdező!

Norbert nagyon is jól beszélt...

"Ne a konyv, ne masok velemenye, hanem a gyerek legyen a kozeppontban." De még ezt is inkább úgy finomítanám:

Ne is annyira a gyerek legyen a középpontban, hogy a "feneke ki legyen nyalva"... Mert sokan értik félre, mi a szülői szeretet. Nem az, ha mindent megkap, amit csak akar. Hanem az, ha megtanítjátok arra, hogy miképpen szerezze meg azt, amit akar. Mert hogy mindennek ára van. Időt tölteni a gyerekkel, vagy sokat dolgozni, távol lenni a gyerektől... ennek is ára van.

Sokkal inkább Ti, szülők legyetek a középpontban. Amit úgy értek, hogy egyenrangú párként, összhangban, harmóniában (mint a zenében is), következetesen és hitelesen éljétek életetek, s a gyerek hozzátok fog igazodni. Mert azt látja, azt tanulja, azokat a szokásokat sajátítja el, amit maga körül lát, hall, tapasztal. (Az első 5-6 évben leginkább.) Pont mint ahogyan az anyanyelvet is tőletek tanulja... úgy minden mást is. A csalafintaságot, az ellenkezést, a szófogadást, egyetértést, a vélemény-nyilvánítást, a következetességet, stb. Szóval mindent. És az még akkor is így van, ha sokszor észre sem veszitek. Olyannyira elfoglal az akarás... csak hogy minden, mindenkinek, de legfőképpen a gyermeknek jó legyen.

Feldmár András, neves pszichiáter mondta:

"Ha a szülők között nincs egyetértés, nincs meg az összhang, nem sugároznak kiegyensúlyozottságot a gyerek felé, s főleg az anya... a gyerek sír. Mihelyt rendbe jön köztük a kapcsolat, a gyerek nem sír." És ez többnyire így is van. Nagy igazság. Megtapasztaltam. Úgyis, mint gyerek, de úgy is, mint szülő.

Ajánlom egyébként: Bálint Alice - A gyermekszoba pszichológiája c. alapművet. Vagy Vekerdy Tamás kapcsolódó videóit is.

Az ERŐ legyen Veled!

Kedves 51 %-os szakerto.

Azert azt se felejtsuk el, hogy Vekerdy is hiaba ossza az eszt, a sajat gyerekeit o sem tudta rendesen nevelni. Ezt o maga mondja az egyik videojaban.

A masik Vekeryvel kapcsolatban.

Jo gondolatai vannak, de o is tud baromsagokat mondani.

Lasd, az oktatassal kapcsolatos videojat, amikor arrol beszel, hogy egy gyereknek eleg a szovegertesi kepesseg es a 4 alapmuvelet.

Fogalma sincs a munkarropiacrol.

Ezert veszelyesek az ilyen tipusu emberek.

Hiaba irnak az eletkori sajatossagokrol, mikor ezer fele dolog van az eletben, ami kozbeut es felulir mindent.

Ha annyira keszpenznek lehetne venni, akkor nem lenne ennyi labilis felnott.

Attol meg, hogy valaki neve elott ott van a Dr jelzo, meg nem kell esz nelkul elhinni, amit ir.

Nem mondom, hogy hamis, amit irnak, csak azt, hogy legyen kritikus gondolkodasu es ne tekintelyelvu az olvaso. Gondolkodjon mar jozanul.

Nemhiaba 1000 fele velemeny a temaban.

Vekerdy es sok pszichologus, sokszor az emberek erzelmeira hatnak, nem a jozan eszukre.

Ezer fele velemeny, millio fele ember.

Előző, te valami ellenpropaganda embere lehetsz. Én ugyanis óvodapedagógus vagyok, és a 80-as éves közepe óta Magyarországon óvodareform zajlik sikeresen, dr Vekerdy és munkatársai által, sikeresen. Világviszonylatban élen jár a magyar óvodapedagógia, ami máshol csak alter reformpedagógia, Magyarországon az állami ovik többségében már jellemző!

Én magam tapasztalatom is Vekerdy meglátásai helyt állóságát, észleltem az óvodásokon a megfelelő hatást.

Más kérdés, hogy a magyar iskolarendszer épp olyan gyerekcipőben jár, mint a világ legtöbb pontján, sajnos, bár iskolai reformpedagógiák is léteznek, pl Waldorf (Steiner munkássága), dr Vekerdy pedig Steiner (és Freinet) mentén dolgozta ki a hazai pedagógiát, így a Waldorf -mint alternatív- iskolák működés módjára is nagyban hatott dr Vekerdy.

Azaz nem többségi az alter iskola, Magyarországon sem, sajnos (ezért hívják ugyebár alternatívnak). Sőt, léteznek ál-Waldorfok, ez bonyolítja a képet.

Egyszóval én tapasztalatból nyilatkozom, míg te, előző, esélyesen ellenpropagandából (eleve, milyen alapon ítéled meg őt, amikor szerényen fogalmaz önmagáról; ebbe miért kell belekötni? Ezen felül senki nem tudhatja a másikról, hogy mennyire sikeresen nevel vajon; ha meg rokona valaki a kérdéses személynek, akkor meg emiatt nem lehetünk biztosak az objektív megítélésben).

Le lehet tesztelni dr Vekerdy úr tapasztalatai harmonikusságát hosszútávon (nem pár nap alatt), ez optimális hatású a gyerekekre. Magam megtapasztaltam évek alatt.

...Továbbá, idézlek titeket:

"hanem a gyerek legyen a kozeppontban"

És itt folytatod, hogy nem elkényeztetve.

Evvel mind dr Vekerdy, mind magam egyetértünk, mégis úgy vezettétek fel, mintha dr Vekerdy ellentétesen állna ehhez.

A gyermekközpontú nevelés az egyik fő tényező a Vekerdy féle, több évtizede sikeresen tartó óvodai reformoknak, pont ő, és munkatársai vezették be a magyarországi állami ovikban!

(Más kérdés, hogy még mindig nem minden magyar állami ovira jellemző, és nem minden óvodapedagógusra hazánkban. A magánóvodáknak a nagy része meg sajnos üzleties szellemű, és számos lényeges pontos hibásnak vélem a nevelési elveiket és óvodai helyi programjaikat, persze vannak remek kivételes a magánovik között.)

Tisztelt óvodapedagógus!

Nem tudom, hogy kikre gondoltál, amikor többes számról beszéltél. Ha rám is, akkor ott folytatom...

1.) Vekerdy Tamás-t igenis nagyra tartom, hiteles gyermek-pszichológusnak. És nem azért, mert siker-könyvei lennének. Nekem nincs annyi időm, hogy minden picit is ismertebb "lélekgyógyász" könyvein átrágjam magam. Ehhez egy élet nem lenne elegendő. Hanem azért, mert amit mond és amiről beszél (magam is több előadásán részt vettem (fényképeztem is), illetve youtubon megjelent videóit, szinte mind megnéztem, többször is)

Szóval, amit mond azért hiteles számomra, mert magam is megtapasztaltam állításai helyességét. Úgy is mint gyerek, úgy is mint Apa... de úgyis mint nagyapa. Tehát 3x-osan is. Számomra ezért hiteles. (Le is mentettem 15 videóját és 3 beszélgetését. pl: Érzelmi biztonság, A szeretni tudás művészete, A felnőttkor küszöbén, A magyar iskolarendszerről, stb)

Akit én ajánlottam, Bálint Alice a Freudi iskola hazai megalapítójának: Ferenczi Sándor pszichoanalitikus tanítványa. Tőle idézek, a VÉGSZÓ fejezetből:

"Gyakran maguk a gyermekek sem veszik észre, hogy mennyire a szüleik mintájára fejlődnek, elannyira, hogy még a szülőkben legjobban kárhoztatott hibák is megvannak bennük. És éppígy a szülők is legfeljebb értetlen csodálkozással tapasztalják, hogy minden tudatos igyekezetük ellenére a gyermekükben saját gyöngeségeik keltek életre. Ilyenkor aztán többnyire öröklött hajlamra gondolnak, és figyelmen kívül hagyják a sokkal közelebb fekvő magyarázatot, hogy az, ahogyan ÉLNEK és CSELEKEDNEK , nagyobb hatással van a gyermekre, mint az, amit csak mondanak.(!)

Az öröklődési elmélet nagyobb népszerűsége érthető, mert mentesíti a nevelőket felelősségük tetemes részétől, míg a másik nézőpont elfogadása ezt a FELELŐSSÉGET óriásivá növeli.

Ezt is megtapasztaltam, hogy mennyire így van.

No, de még annyit... az, hogy kinek hány %-a van, önmagában még nem jelent semmit. Nekem sincs túl sok. És nem is lesz. Miért?

Mert a véleményezők többsége el sem hiszi azt, amit én is állítok, mondok, hogy az HASZNOS lehetne. És ez inkább a véleményezőket minősíti, nem is annyira a véleményezettet.

Mondom, mára már harmadszor élem meg azon állítások, tagadások és praktikák igazságtartamát, melyről pl. Vekerdy is beszél. De még sorolhatnák többet is:

Ranschburg Jenő, Bagdy Emőke, Biegelbauer Pál, Daubner Béla, Eckhart Tolle, Popper Péter, Pál Feri, Sigmund Freud, sőt Csernus Imre, stb. munkásságait is.

Tehát hitelessé attól válik egy szerző műve, ha az ember meg is tapasztalja mindazt, mint amiről szó esik abban.

Ami még fontos, kedves Norbert!

A könyvek, irodalom legtöbbje a narratív filozófia praktikája alapján elbeszélő, történetmesélő jellegű. És tipikus jelenségeket von össze névtelenül egy csokorba, mert bizony vannak olyan esetek, amelyek címkézhetőek, simán.

Ami pedig Vekerdy vallomását illeti, mint amit a saját gyermekeiről állított, azért azt nem kell ám annyira komolyan venni. Az én apám is tanár volt (engem is tanított), de a 3 gyereket, akiket nevelt (engem is belevéve) az nála sem volt azért annyira gömbölyű. Na és miért nem? Mert túl közel volt hozzánk. Tehát erősen szubjektív!

Ennek ellenére, hogy tanárként igenis kitűnően megállta a helyét... diák-növendékei még az 50 éves(!) osztálytalálkozójukra is meghívták... annyira szerették. De a sajátjait... hát... De talán ismered a mondást:

- "Suszternek cipője... Kőművesnek lakása..., tanárnak saját neveltje, stb. nem szok jó lenni..!" ?(valami ilyesmi)

Az ERŐ legyen Veletek!