Akinek szülés utáni depressziója volt, az hogy jutott túl rajta?
Kb két hónapja érzem azt, hogy semmire nem vagyok jó, közben a napok felőrölnek, minden nap ugyanaz, pelusok, szoptatás, babasírás, altatás, közben házimunka, ügyintézés, főzés. A fejem folyamatosan fáj a kialvatlanság miatt. Semmi nem érdekel, ha lehetne csak feküdnék egész nap. Néha vannak jó napjaim. Hálásnak kéne lennem, hogy megadatott egy baba, az is vagyok, közben úgy érzem utálom az életem.
Volt valaki esetleg hasonlóan? Mit lehet tenni?
A fiam 3 hónapos koráig ereztem ugyan ezt...császárom volt , nagyon nehéz volt a felépülés. Nem bírom a fájdalmat, es igy vágott hassal, gyulladt holyaggal pattanni az ágyból éjjel nappal borzasztó volt. Vissza akartam kapni a regi életem. Volt hogy magamra zártam a szoba ajtót, nem tudtam a picihez menni. Szerencsere a férjem ott volt, es van. Most 5 hónapos mult a fiam, es teljesen megváltozott minden. En anyósomékra is rábízom ( ok havonta jonnek 4 napra, es anyukám minden hétvégén itt van). Rájöttem hogy muszáj kikapcsolni mert megbolondulok, foleg hogy gyerek előtt pörgős eletet éltem...en szegyen nem szegyen pszichológushoz is mentem...
Azt hozzáteszem hogy a fiam nem volt hasfájós, es igy is embertpróbáló volt szamomra. Ha 3 hónapig sír, akkor nem tudom mi lett volna...le a kalappal a hasfájós babak anyukai előtt!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!