A gyermekvállalás anyagi kérdés lenne?

Jogos felvetés, hogy a bérek duplázása például emelné-e a kedvet. Persze ki emelné? A kormányzat közvetlenül csak közszférai alkalmazottaknak tudna emelést adni. Az is kérdés, hogy miből? De én megkockáztatom, hogy a termékenységi ráta 1,6 fölé akkor sem menne. Márpedig az még távol van a 2 feletti értéktől.

A magas jövedelmű országok teljes körében mindössze Izrael, Franciaország és talán Írország, ahol 2 feletti a termékenységi ráta, Izrael az egyedüli, ahol markánsan több. Az iszlám világban úgy 2,2-től 3,2-ig terjed ez az érték, döntően Afrika középső részén fordulnak elő igen magas értékek, akár 6 felett.

Az a baj, hogy a vallásos népesség aránya persze becsülhető, de azért nehéz rá adatokat találni. Egészen pontosan tudom viszont, hogy például az Egyesült Államokban azokban a szövetségi államokban magasabb a termékenységi ráta, ahol a legmagasabb a heti szintű templomba járás aránya népességen belül. Nyilvánvalóan azt is láthatjuk az adatokból, hogy az erősen vallásos beállítottságú országok (mondhatnám, hogy nem hatja át a szekularizáció olyan erősen) magasabb termékenységi értékekkel bírnak. Én magam szubjektíven egyértelműen előnyösnek tartom a gyermekvállalás elősegítésében a hívő attitűdöt, nem feltétlenül a szemellenzős vallásosságot. Az ateista, vagy nem spirituális beállítottságú emberektől hallom inkább, hogy ilyen anyagi körülmények mellett nem vállalna gyermeket. Aztán kiderül, hogy olyan anyagi körülményekre gondol, hogy nem jutna minden családtagnak 40 nm, nem tudna kockahasat villantani a sok gyermekre fordított idő miatt, nem tudna előrelépni a ranglétrán, nem tudná elsajátítani a negyedik idegen nyelvet és hátrányba kerülne a munkaerőpiacon... Egy hívő emberen segít ilyenkor a Gondviselésbe vetett hit, a pozitív életszemlélet, a halál nem végső állapotként való szemlélése.

Az amerikai adatnak egészen pontosan John D. Mueller, A közgazdaságtan megváltása című művében lehet utánanézni, utalva az alap adatbázisra is.