Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » A gyerek az "élet" végét jelenti?

A gyerek az "élet" végét jelenti?

Figyelt kérdés
Férjemmel szeretünk utazni, moziba, kirándulni járni, ill. mindketten tanulunk, mert azt gondolom, hogy a mai világban fontos, hogy minél több tudásra tegyen szert az ember, hogy a folyton fenyegető munkanélküliség réme minél kisebb legyen a fejünk felett. Minél több szakmája van valakinek, talán annál könnyebb az új munkahely megtalálása. Szóval félek az önállóságunk, a megszokott életünk feladásától, attól, hogy egy apró emberke körül forogjon ezentúl a világ és talán a férjemmel egymásra már alig lesz időnk. Ráadásul nem 20 évesek vagyunk, hogy még ráérünk gondolkodni, mert bizony hamarosan kifutunk a gyerek-vállalási időből. Gyakorló anyukák és apukák tapasztalataira vagyok kíváncsi, mennyit kellett feladni a gyerek előtti életükből. Nem vitát akarok gyerekpárti és gyerektelenek között, vélemények, tapasztalatok érdekelnek!!! Előre is köszönöm.
2010. jún. 27. 16:41
1 2
 11/16 A kérdező kommentje:
Sajnos a segítséggel nálunk lenne némi probléma. A leendő nagyszülők már elég idősek (70 körül járnak), ill. messze is laknak. Úgyhogy teljesen rám maradna minden, vagyis nekem kellene "feláldoznom" az eddig megszokott életemet. Sajnos itt nincs visszavételi garancia, ha nem tetszik a pulcsi, cipő, nem baj, visszaviszem, aztán levásárolom az árát. A gyerek az más - bár tudom, hogy ez most hülye hasonlat volt.
2010. jún. 27. 20:17
 12/16 anonim ***** válasza:
Nem jelenti a végét, de más lesz. Van amiben milliószor jobb, de ez természetesen lemondásokkal jár. Mi úgy voltunk vele, hogy nosza hajrá, fiatalok vagyok, lesze gy gyerekünk, akit szépen viszünk magunkkal, bármit megtehetünk vele. Ikreink lettek. Hát most úgy gondolom, hogy egyfelől jó, mert nem tudtam mit vállalok egy nem biztos, hogy mégegyszer bevállaltam volna, de oda az elméletemnek, mert kettővel már nem olyan az életünk, amilyennek elképzeltem. Viszont én azt mondom, így 2 gyerek mellett, hogy egy gyerekkel, nincs az élethelyzet, ritmus, amiben gátolhatna. Úgyhogy csak hajrá.:)))
2010. jún. 27. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
A gyerek csak akkor jelenti az élet végét, ha úgy alakítod/alakítjátok. Harminc körül voltam, amikor megszületett az első gyermekünk. Én is, a férjem is tanult, segítségünk nem volt, de működött az életünk. Volt egy kedves idősebb barátnőm, aki azt tanácsolta nekem, hogy mindent úgy csináljak, hogy nekem jó legyen, és ne a gyerek legyen a "főnök", mert ha anya/apa boldog, a gyerek is az lesz. Nálunk ez bevált, és működik már 10 éve.
2010. jún. 27. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:

Szia!

Elvileg nem az "élet"vége egy gyerek, mégis valahol az. Amikor csak ketten vagytok, akkor magatokkal foglalkoztok(karrier, utazás, pihenés, nyaralás) van idő mindenre. Ha viszont van egy gyerek, akkor teljes odaadás kell a gyerek felé, nincs olyan, hogy nincs kedvem,, vagy majd később. A legjobb barátnőm velem egyidős és amikor látta, hogy karikás szemekkel, kicsit meghízva tolom a babakocsit(pedig nem hagyom el magam), azt mondta ez neki nem kell, neki nem kell gyerek, mert akkor nem tudd fitneszbe menni, kozmetikába járni, meg egy csomó pénz az egész...Valóban kettőnk közül Ő ment nyaralni Dél-Afrikába. Mi csak 2 napra mentünk kis családommal. A fiam éjjel-nappal velem van, mászik rám, jön mindenhova velem, ha nézzek bármit akkor csak is Neki. Mióta megszületett nem aludtam át egy éjszakát se! Ha így nézzük a gyereket, akkor igen ez a világ vége!Sőt! Ha több van akkor bolondok háza!

De! Mint mindennek, ennek is két oldala van, mert egy gyerek az maga a csoda:-)Amikor a fiam megszületett és sírt odahozták pólyába beszéltem hozzá, és az a pici sírógép rögtön abbahagyta a sírást. Fantasztikus az is, maikor odabújik, vagy puszit add, vagy amikor magyaráz vagy huncutkodik:-) Amikor fáj valamije és Te vagy az egyetlen, aki megtudja vigasztalni, és amikor nézz...látod az ártatlan tiszta szeretett:-)Ezt nem lehet pótolni semmivel. Érzed, hogy Ő hozzád tartozik és Te hozzá. Valóban a hétköznapok nehezebbek, vagyis inkább mások mint, ha dolgoznál, hiszen már más diktálja az ütemet, de hidd el ez nem is tűnik fel:-)

2010. jún. 28. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:

Szia!


Én arról a feléről tudok írni Neked, hogy nincs segítsége az embernek. Nekünk a mamik 250 km-re laknak, mi havonta egy-kétszer megyünk hozzájuk, akkor van egy kis szusszanásnyi időm.

A férjem hajnalban elmegy itthonról és legközelebb csak este látjuk, úgyhogy mindent nekem kell megoldani a kis utánfutómmal, egy két éves kislánnyal. Ráadásul most várjuk a másodikat egész nap gyötör a hányinger, a gyerek márszik rám, hisztizik stb. Szóval segítség nélkül nem egy leányálom. Eleinte míg nincs valamiféle napirend szinte kis sem tudtunk mozdulni, mert a pici volt, hogy óránként kért enni, tiszta macera volt máshol pelenkázni, pláne ha a feltételek sem voltak adottak hozzá. Később már könnyebb volt, tudtam kb mikor lesz éhes, álmos és jöttünk mentünk ügyet intéztünk.

Most pl azért nem tudunk, illetve én nem akarok hosszabb kiruccanásra menni vele, mert most kezd szobatiszta lenni, már szépen pisil a bilibe és már nem szeretnék rá pelust adni, hogy megzavarjam. De ez is csak pár hét és ennek a kihívásnak is vége!


Én mióta agyerek megszületett egyszer voltam a férjemmel kettesben vacsizni, pedig előtte többször eljártunk, bulizni isten tudja mikor, a tanulásról meg csak álmodok, mert szinte nem alszik semmit napközben, másképp pedig nem megy.


Lehet hogy másképp is meg lehetne oldani a dolgokat, pl ha van egy jó barátnőd, vagy egy jó dadád, az aranyat ér, én őszinte leszek a gyerek mellett én nem tudnék babysittert fizetni, de ha megtehetném sem hagynám másra a gyereket. A nagyikra is csak néha hagyom ott pár óra erejéig.


Szóval igen a gyerek sok-sok lemondással jár, áldozattal jár, de hidd el megéri. Ha nem érné meg nem vállatam volna a másodikat, pedig így is néha diliház az életünk, kettővel meg gondolom még inkább az lesz, én nem bánom.

Imádom a kis lókötő lányomat és kis 10 hetes pocaklamómat is, akit már mindenél jobban várok erre a csúnya, könyörtelen világra!

2010. jún. 28. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:

Szerintem egy gyerek maga az élet!!

Persze sok lemondással jár,de közben kárpótol is maga a puszta léte, mosolya,az első szó,ölelés és még sorolhatnám.

Mi nagyon vártuk nem jött éveken át...így lombik lett.

Volt nálam is nehezebb időszak amikor azt mondtam nem bírom,de aztán pár perc és lenyugszik az ember és megy tovább minden.Nekem sincs semmi segítségem még havonta sem mert külföldön élünk és ritkán járunk haza.

De most megint szeretnénk egy testvért a kisfiamnak,pedig tudom akkor még ennyi szabadidőm sem lesz mint most és senki sem tud segíteni,de nem érdekel!!!

Ez a legszebb hívatás ANYÁNAK lenni!!:):)

2010. jún. 28. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!