A férjem egy tuskó vagy szülés utáni depresszióban szenved?

Ahelyett, hogy itt kérdezgetsz, inkább vele kellene beszélned. Eléggé el van cseszve az a kapcsolat, amit idegenekkel előbb beszélsz meg, mint azzal, akivel benne vagy.

Férfiaknál egyébként nincs szülés utáni depresszió.

1-es! Voltaképpen kinyalja a férje hátsóját, mindent a feneke alá tesz, pluszban teljesen tehermentesíti a baba körüli teendők alól is (amelyeknek abszolút közösnek kellene lenniük, lévén, hogy közös döntés volt a közös gyermek), és akkor még a kérdező gondolkodjon el rajta, hogy nem türelmetlen-e véletlenül a sebzett lelkű pici férjecskéjével???

Az eszem megáll!

Kérdező! Így is le a kalappal előtted. Voltaképpen minden teher rád szakad a háztartásban egy hónappal a szülés után egy újszülött mellett...durva! A férjed mit csinál, miután hazaér munkából?

Hogy nem veszi észre, hogy a te általad elvégzett meló két embernek is sok lenne?

Ilyenkor hihetetlen örömet érzek, hogy a férjem emberszámba vesz, elismeri, hogy az életünk minden mozzanata a KÖZÖS döntéseink eredménye, így evidens, hogy minden teendő a kettönk teendője. Mindenféle házimunkát elvégez, a gyerekek körül mindent megcsinál, ha én nem tudom, akkor Ő, ha Neki van más dolga, akkor én. Segítjük egymást.

Kérdező! Megkérdezted már a férjed, hogy mi baja? Végülis nem ő szült, nem ő éjszakázik a babával, nem ő szoptat nonstop, és még a hátimunkával sem kell foglalkoznia, van meleg étel, mosott ruha...

Az eszem megáll néhány férfin!

Mindenképp beszélj vele erről.

Véleményem szerint csak megijedt a helyzettől, idegen neki és talán ez a nagy változás most így jön ki rajta.

Nem mondom ez helyes mert nem az,de beszéljétek meg, beszélje ki az érzéseit hátha segítene neki.

Az előzőekkel egyetértek, így őket nem ismételném meg, csak egy plusz gondolat: nem lehet, hogy a szex hiányától ilyen? 1 hónapos a pici, gondolom, a 6 hetes kontrollon még nem voltál. Ha igaz a felvetésem, akkor sem azt mondom, hogy jogos a viselkedése, de valahol megmagyarázható, hiszen az éhes vagy álmos ember is ingerlékenyebb a szokásosnál, a szex pedig normál esetben majdnem ugyanilyen fontos (nem neked, te jelenleg egész mással vagy elfoglalva, és ez így van jól).

Ugyanakkor azt javaslom, hogy akármilyen nehéz, most állítsd le ezt az önző viselkedést, mert később csak rosszabb lesz. Tapasztalat, sajnos.

Azért nem beszél veled, mert olyan téma, ami puskaporos, és nem akar sértődést.

Mondjuk csalódott, mert nem számított rá, hogy ennyit változik a tested. Vagy hogy nem tudja oda betenni, ahonnan kijött egy gyerek. Nem tud nőnek tekinteni, csak anyaként gondol rád. Vagy bármi más orbitális baromság, amit most minden második férfi gondolni szokott az anyákról, és azt hiszi mindenki, hogy a saját feleségéről nem fogja ezt gondolni, de ez tévedés.

Az a baj, hogy a kicsivel a kötődés csak az együtt töltött idő alatt alakul ki. Minél kevesebbet foglalkozik vele, annál nehezebben jönnek az apai érzések.

Ebből pedig válàs lesz, ha egyikőtökhöz se érez kötődést. Ilyenkor szoktak a párok még illendőségből kínlódni egymással, mert fél, hogy megszóljak, ha egy frissen szült anyát hagy el. De te jobb, ha úgy alakítód az életed, hogy mire ovis lesz, addigra ti nem lesztek együtt.

Sose fog veled beszélni arról, hogy mi bántja--> Nem te tehetsz róla, de nem lehet változtatni, és nem illik szóba hozni.