Miért vitatéma még Magyarországon mai napig a szoptatás kontra tápszeres táplálás?

Akik ezen vitatkoznak a környezetemben, mind arrogánsak vagy szimplán unatkozó emberek.

Akinek van esze, nem foglalkozik ezzel a témával hanem úgy él ahogy akar. Nem figyel másokat. Nem minden esetben előre megalkotott döntés az, hogy valaki tápszerhez nyúl vagy sem. Én is úgy indultam neki a szülésnek, hogy majd szoptatni akarok. Nem sikerült. Bármit csináltam.

Külföldön is téma.

Nézd csak meg a külföldi sztárokat, akik hirdetik a szoptatást. A magyar celebek csak ezt koppintják.

A kórházi ellátásról meg mindenki tudja, hogy külföldön (fejlettebb országban) tisztább, modernebb és az emberek emberek nem csak egy test akin dolgozni kell.

Osztom a 4es véleményt.

Aki hülye az szülés előtt is hülye volt.

Ha szétnézel, szinte minden témában vannak okoskodók, nagyon megmondók.

Ez nem szoptatás kontra tápszer, ez embertípus.

Magyarországon az a legnagyobb baj a szoptatással, hogy még mindig össze-vissza vannak róla az információk. Ha valaki nem készül jó előre, biztos forrásból, akkor könnyen összezavarják a különböző állítások. Mást mond a védőnő, mást a gyerekorvos, megint mást a szülészeten dolgozó orvosok és ápolók, és az interneten is lehet hatvanféle dolgot olvasni. Sokszor egészségügyi szakemberek képesek olyanokat mondani, ami már rég túlhaladott, rég bebizonyosodott, hogy nem jó úgy, mégis mondják. A szoptatási tanácsadó nem mindenkinek elérhető, sokan nem is tudják, hogy létezik, és ha tudnak is róla, nem mindenki tud/akar fizetni egy tanácsadásért, amikor tanácsot elvileg hozzáértőként ingyen ad a védőnő, orvos, stb.

Ha tényleg minden anya (és család) megfelelően lenne informálva a szoptatás módjáról és jelentőségéről, eleve sokkal kevesebben lennének azok, akiknek kudarcélménnyé válik a szoptatás.

DE! Azzal sem értek egyet, amikor erőltetik, agresszív módon nyomják a kismamáknak, hogy szoptatni muszáj. Ha valaki minden információ birtokában úgy dönt, hogy ő nem szeretne szoptatni, akkor senkinek nincs joga őt erre kényszeríteni. Még akkor sem, ha amúgy tudja mindenki, hogy a szoptatás a kisbaba táplálásnak a legmegfelelőbb módja. Ugyanúgy az anya dönt arról, hogy hogyan fogja táplálni a babáját, mint ahogy arról, hogy milyen pelenkát használ, hogy hol altatja, miben viszi sétálni, hogyan fürdeti, és így tovább. Ha az utóbbiakba nem szól bele senki, akkor az előbbibe sem kéne.

Több okból.

Valóban elmaradott. Nyomatják a 3 óránként etetést, hogy minden evésnél mérni kell, hozni kell a papírformát.

Közben sehol nincs egy igényes baba-mama helyiség, sok esetben a rendelőben se.

A szopás szóról egyedül itt asszociál mindenki elsőként az orális szexre. Ezért IS kapcsolja össze sok ember azzal, hogy ez valami illetlen.

Eközben itthon a gyerek a társadalom egyik felének megélhetési forrás. A másik felének státusz szimbólum: milliók mennek el a szülésig. Utána főleg. És egyfajta státusz szimbólum lett az is, hogy bibibí, nekem telik tápszerre, és vigyázni kell a 2 milliós szilikon cicire. Aki szoptat, az a szőrös lábú, lógó csöcsű ősanya, akit úgyis elhagynak.

Megfejelve azzal, hogy ott se fogy ennyi tápszer fejenként, ahol 6 hét után sok anya visszamegy dolgozni. Itt 3 évig lehetsz a gyerekkel, de a legfontosabb szempont, hogy a lakás csillogjon, elvégre te otthon úgyse csinálsz semmit.

Tipikusan magyar. Mindenki mindenki ellen.