Nem lehet gyermekem, hogyan mondjam el, mit fognak szólni?

Ne haragudj, de kit érdekel, hogy anyós mit akar?? Miért kéne tőle félned és magyarázkodnod neki? Ez a ti életetek, a magánügyetek. Nem lesz gyerek, mert ti így döntöttetek, ennyit mondanék. Nyilván nehéz számodra így is ez a sok betegség és fájó pont, nem kell senki orrára kötnöd és mentegetőznöd! Egyébként nálunk is anyós nyekergett folyamatosan az unokaért, hogy ő mennyire akar és mikor lesz már végre, stb stb, teljesen magátol értetődőnek vette, hogy szülni fogok, mire megmondtuk neki, hogy nem, nem lesz gyerek, tehát erről még most tegyen is le. Mi szimplán csak nem akarunk és náluk is férjem az egyetlen gyerek, de ez van. Ez a mi életünk. Persze anyósnak nem tetszett, magyarázott, hogy az milyen szép dolog, milyen jó, legalább egy kell...De hamar megértettük vele, mi is a helyzet.

Egyébként pedig teljesen abszurd attól tartanod, hogy emiatt megromlik a kapcsolatotok, hisz normális ember nem haragszik olyan miatt, amirol a másik nem tehet. Nem tehetsz arról, hogy nem lehet gyereked, tehát ne félj emiatt!

Ez teljesen az anyóstól függ, sajnis vannak olyan kattant hárpiák akik ilyenkor mindent az ember fejéhez vágnak mintha az ő hibája lenne de ha anyósoddal tényleg jóban vagy és kedves, megértő embernek ismered szerintem nem lesz gond ha elmondod hogy betegség miatt nem lehet vérszerinti gyereked, oké, biztos kicsit szomorú lesz de ha normális nem fog hibáztatni.

Amúgy nem értek az ilyenekhez szóval bocsi ha hülye kérdés de pl lombik is ki van zárva?

Mivel ez nem rajtad mulik, meg kell hogy ertse, ahogy az utolso is irja.

Ez olyan mintha penz nelkul akarnal megvenni egy palotat. Ha nincs akkor nincsen. Ha nem lehet akkor sajnos ez van.

Ha tenyleg normalis megerti ha nem erti akkor valojaban nem normalis hanem tenyleg onzo, rosszindulatu es egy csepp empatiaval sincs megaldva

Mindenki saját vérszerinti gyerekről unokáról álmodik. De a ti esetetekben az örökbefogadás az egyetlen út így szerintem attól is mindenki boldog lehet.

Van egy ismerősünk aki szuntén efyetlen gyermek, végül egy babát fogadott örökbe mert másképp nem lehetett volna gyereke. Mindenki pozitívan állt hozzá

Nem mondanám el sehogy. És nem azért, mert félnék a véleményétől, hanem mert ez kettőtök intim magánügye, de főleg a tied. Az unoka amúgy sem megrendelésre készül.

Ha a férjed tudja, és benne van az örökbefogadásban, akkor nincs itt semmi gond. Ezt kettőtöknek kell eldönteni, nem a rokonságnak.

Amúgy jogosan félsz ettől. Nem tudom, milyen a kapcsolatotok, de valószínű, hogy megpróbálna kitúrni az unoka érdekében. Egy anyós se szereti jobban a menyét, mint az unokáját.

Ha a párodnak lehet gyermeke és szeretne is, béranyaság szóba jöhetne. Úgy tűnik más gyermekét is szívesen felnevelnéd. Ha pedig csak szülni nem tudsz de vannak petesejtjeid, biológiailag is a sajátotok lehet a gyermek.

A család elől elhallgatni ezt a problémádat nem volt jó döntés mert felér egy hazugsággal. Elhitettél velük valamit ami nem igaz. Ha végre színt vallanál legegyszerűbb ha a betegségeiddel kezded és onnan vezeted át a dolgot. El kell neki mondanod mindent és a lehetőségeiteket.