Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Mit tegyek, ha még egy éves...

Mit tegyek, ha még egy éves sincs, de elegem van belőle? Sosem fogom úgy szeretni, ahogyan kéne?

Figyelt kérdés

Két lányunk van, a nagyobb 3 és fél éves, a kicsi novemberben lesz 1. A naggyal minden könnyű és egyszerű volt, igazi mintababa volt. Korán kezdte átaludni az éjszakákat, nem volt igazán hasfájós sosem, mindig nyugodt volt, tényleg mehettünk vele bármerre. Elvolt bárhol, mindig mosolygott. A mai napig ilyen... Érdeklődő, életvidám, általában mindenkit levesz a lábukról. Tudtam, hogy nincs két egyforma csecsemő, kisgyerek. De a kisebbik lányunkkal szörnyűek a mindennapok...

Amióta hazahoztuk, folyamatosan sír. Nyilván az elején nem éreztük annyira gondnak, bár már kb. a 2. hónapban megfogadtuk, hogy nem lesz több gyerekünk. Nem volt el senkivel rajtam kívül, kivoltam, hogy nem volt időm semmire és senkire. Nem segített a babakocsizás, a hordozás, az Adamo hinta, de a 3 fajta pihenőszék sem... A fehér zajt is próbáltuk. Gondoltunk hasfájásra is, szerintem a létező összes szert végigpróbáltuk. Voltunk vele több szakembernél, orvosnál is. Semmi nem vált be.

A mai napig ordít azonnal, ha 1 méterrel arrébb merek menni. Vigasztalhatatlanul, vörös és lila fejjel. Pedig nem is egyedül hagynám, hanem pl. az apukájával, vagy az anyukámmal, akiket naponta lát. Éjszaka sem alszik, sokáig 1 órát aludt, másfél-2 órát ébren volt és újra 1 órát aludt. Tudom, rossz, de néha már annyira kivagyok a sírástól, ordítástól, hogy magamra csukom az ajtót, hogy legalább egy kicsit nyugiban legyek pár percre. Persze akkor is az ajtó előtt van és sír... Mindenki azzal vigasztalt, hogy majd ha kicsit nagyobb lesz, akkor változik és jobb, egyszerűbb lesz. De úgy érzem, hogy ez csak rosszabb, ahogy növekszik.


Tudom, hogy rossz ez, és nem kéne hibáztatnom. De mégis úgy érzem, hogy ő tehet arról, hogy keveset tudok a nagyobbik gyerekünkkel foglalkozni, játszani. Vagy hogy a férjemmel lassan egy éve nem aludtunk egy ágyban. Hogy ha jut egy kis szabadidő nekem, akkor már hazafele a kocsiban gyomoridegem van, hogy vajon mi fogad otthon, és legközelebb mikor lesz olyan hangulatban a gyerek, hogy nem ordít egész nap és egy kicsit képes lesz ellenni mással is. A nagy mellett simán bírtam dolgozni is ennyi idős korában, rendszeresen edzettem, úsztam és beülhettem vele egy sütire, vagy ebédre, mert elvolt a babakocsiban, vagy az etetőszékben, esetleg az ölemben. Most örülök, ha pisilni tudok egyedül, a körmöst, szempillást házhoz hívom és remélem, hogy alszik addig a kicsi, amíg végzünk...


Kérlek ne támadjatok, hogy hogy érezhetek így, vagy mégis milyen anya vagyok. Így is elég sz..r ez nekem most. Anyukám mondta, hogy ez így nagyon nem jó, esetleg ha már 1-másfél éves lesz, próbálkozzunk a bölcsivel. De könyörgöm, még a saját apjával sem marad meg 20 percig, nemhogy idegenekkel, félnapig.


2018. okt. 13. 00:28
1 2
 11/20 anonim ***** válasza:
59%

1. Ne hasonlítgasd a két gyereket, mert abból ez lesz, hogy jaj a nagy milyen jó volt, a kicsi meg milyen rossz.

2. Ha nincs is el az apjával, attól még nyugodtan rábízhatod. Neki is meg kell tanulni, hogy van apa is, meg nagyszülő is. Nem megoldás, hogy akkor nem bízom másra.

3. A sportot megérteném, mert kikapcsolás és feltölt, de ez a körmös, meg szempillás téma. Inkább tornázz, ezektől a műszroktól nem leszel igényesebb. A sporttól viszont feltöltődhetnél.

2018. okt. 13. 07:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/20 anonim ***** válasza:
24%

Nekem a fiam volt nyugis, már korán átaludta az éjszakát, tényleg nem volt sírós baba, még ha éhes volt, akkor is csak nyöszörgött. Oviban már több gond volt vele, most suliban is akad néha, de okos, szófogadó, kitűnő tanuló, bárhova bármikor el lehet vele menni.

A lányom többemberes, néha a hajam égnek áll, hogy miket művel, a fiam 2 évesen ezeket egyáltalán nem csinálta. Még mindig mindent a szájába vesz, mindent megrág (legyen az újság, kirakó, baba kellékek, ceruza, bármi). Mindenhova felmászik, lemászik, éjjel még minimum egyszer ébred, de van, hogy többször is. Ha elmegyek valahova és ő nem jöhet, ordít, de aztán szépen elterelik a figyelmét és elvan. Jön velem a wcre, ha pisilek bejön velem, ha mást csinálok, az ajtóban megvár. Így imádom, ahogy van. Minden nap 1000szer megölelem, megpuszilom, elmondom, hogy mennyire szeretem. Már benne vagyunk a dackorszakban, néha csapkod, toporzékol, üti-vágja a nagytesót, de most épp a kezelhető korszakában van, de egy bomba, aki bármikor robbanhat. Szoktam mondani, hogy egy kis minitornádó!

Bevállaltuk a 3. babát is, úgyhogy biztos kemény menet lesz az eleje, lesz féltékenység bőven, de majd megoldjuk.

2018. okt. 13. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 anonim ***** válasza:
52%

Nincs két egyforma gyerek. Ő nehezebb. Majd ha már beszélgetni tudsz vele, könnyebb lesz mindkettőtöknek. Én kisebbikem is nehezebb eset...most próbálom megtanulni kezelni a hisztit mert a nagynál nem volt rá szükség. De tény, hogy a legkisebb gondom ilyenkor (pedig én aztán a tipikus szőke liba vagyok) a műpillás....


66%-os 1. válaszoló egy baromállat, sok kérdéshez böfög oda valami szarságot. Vagy egy 16 éves kamaszfiú, vagy egy megkeseredett nő akinek senki nem csinált gyereket. Esetleg childfree savanyúcukor aki itt lézeng egész nap, hogy önigazolást keressen.

2018. okt. 13. 08:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 anonim ***** válasza:
54%
Azt hiszem egyet kell èrtsek a 11 es válaszolóval. Titeket csúnyán „elkènyezeztetett" az első gyermek. És most frusztrált és ideges vagy. Amit a gyerek megèrez.
2018. okt. 13. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/20 anonim ***** válasza:
A legfontosabb dolog amit fel kell fognod, nem a gyerek a hibás. Az első mintagyerek volt, a jóhoz könnyű hozzászokni, viszont a másik gyereknek ugyanúgy szüksége van rád, csak ő más személyiség, neki több kell belőled. Nekem 1 fiam van aki 2 éves most, kb olyan kategória mint a te második gyermeked. Nem könnyű de ezt dobta a gép. Az én vérem meg az apjáé. Nálatok szintúgy, szeresd a gyermekedet, ne hibáztasd olyan dokgokért amikről egyáltalán nem tehet. Neked kell alkalmazkodnod hozzá, mert még kicsi, nagyobb lesz még simán változhat a helyzet. Addig is kitartás.
2018. okt. 13. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/20 anonim ***** válasza:
Hogy mit tegyél? Próbálj meg kikapcsolni agyilag, aztán kezd el végre szeretni! Szerencsétlen gyerek. Valahol értem amit írsz, ezért írtam, hogy kapcsolj ki. Vagy mit tudom én, menj el egy agykontroll tanfolyamra. De ne mérgezd se magad, se a gyerekedet. Ő nem tehet róla.
2018. okt. 13. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 anonim ***** válasza:
59%

Szép kamu volt,ha nem írsz privát üzenetet a szüzességed elvesztésének lehetőségéröl még tényleg elhittem volna.


Grat,ird meg a leckét a suliba...

2018. okt. 13. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/20 anonim ***** válasza:
63%

17- es , tenyleg ?

Jol bevettuk ...

2018. okt. 13. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 A kérdező kommentje:
Azt a privátot én is megkaptam a "zinner" nevű felhasználótól. Nem csak a kérdezők írhatnak a válaszolóknak...
2018. okt. 13. 14:53
 20/20 A kérdező kommentje:

A többi válaszra reagálva (bocsi, egyenként nincs időm mindre külön válaszolni):



Többen sérelmezték, hogy nekem fontos a körmöm, és a szempillám. Igen. Mivel kiskoromban körömrágós voltam, ezért ha nincs a körmömön géllakk, azonnal véresre rágom, ami utána úgy fáj, hogy a hajamhoz sem bírok hozzáérni.

A szempilláim nem túl nagyok, ha nincsenek kifestve, kb mintha ott sem lennének. Ugye a kicsi mellett nincs még 15-20 percem sem sokszor reggelente sminkelni, így a műszempillával azonnal emberi külsőm van ébredés után. Ezek már nem olyanok, mint régen, hogy ordít róluk, hogy "műanyag". Igényes és szép munka mind.


Nem tudok kikapcsolni, ugyanis nincs időm arra, hogy normálisan foglalkozzak magammal úgy, mint előtte. Ugyanis ha valami csoda folytán a kicsi alszik napközben 20-30 percnél többet, akkor inkább a naggyal foglalkozok, mint magammal. Hogy ne érezze magát elhanyagolva...

2018. okt. 13. 14:58
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!