Barátnőm az agyamra megy már, hogy ne halljam meg?
Nekem van babám, neki nincs, egy ideig nem is terveznek. Teljesen máshogy gondolkodunk az anyaságról, ami nem baj, de folyton nekem magyarázza.
Pl, hogy nekem milyen jó, hogy császároztak, és ő is úgy fog szülni, már eldöntötte. És ugye a másodikat is avval akarom? Nem. De erre olyan képet vág, mintha el sem hinné, olyan furcsa ez. Épp hogy természetesen szerettem volna, de ő nem érti meg, hogy ez nem az anyuka igénye, hanem a gyereké.
Aztán, ő biztos nem fog szoptatni. A nyilvános szoptatás meg milyen gáz. Én szívesen szoptattam volna a babám nyilvánosan vagy bárhogyan, de nem szopott, csak két hétig. Tudja jól.
Amúgy is rühellem ezt a hozzáállást, hogy császár, mert jaj, a p.ncit félti, tápszer, mert a cicijét is...de az ő dolga! Viszont akkor miért kell folyton mondani? Ha azt mondom, hogy ő még csöppet se érett meg az anyaságra, megsértődik, de hát ez az igazság. Semmilyen áldozatot nem akar hozni, ezt is kifejtette. A hordozás hülyeség szerinte, pedig látja, nálunk mennyire hasznos.
És a kedvencem. Neki egy lánya lesz. Fia nem, arról hallani se akar, az ikrek közül pedig elvetetné az egyiket. Nem bírom már hallgatni ezeket, annyira kiborít a butasága.
Ezt leszámítva jóban vagyunk nagyon. Csak ne élne ilyen álomvilágban. Mondjam mindig, hogy ne mondja, mert nem érdekel? Vagy majd benő a feje lágya? Három évvel idősebb nálam.
Azért mondja, mert szeretne erről beszélni és te vagy a tapasztalt barátnője, akivel ezt megteheti. Ha téged ez zavar, akkor ne barátkozz vele.
Neked is van egy "én már szültem egy gyereket" stílusod. Vegyél vissza kicsit, ha szeretnél barátokat.
Azért azt én megkérdőjeleznèm, hogy mennyire vagytok jó barátok.
Alapvető kérdésekben nem értetek egyet, sőt, szöges ellentétèt gondoljátok egyre több dologról.
Nem tudom ez meddig működhet így, de én a helyedben egyszer elmondanám neki, hogy hagyja abba, fogalma sincs a gyereknevelésről. Ha legközelebb mégis okoskodni kezd, én faképnél hagynám.
A barátokkal az ember jól érzi magát, de úgy tűnik neked ez vele nem igazán megy.
Az én gyerekkori legjobb barátnőm is hasonló. Ő is élből elutasítja a szoptatást és a természetes szülést is. Az én babám még nem született meg (majd decemberben), de hasonlóakkal fáraszt engem is barátnőm. Totál kiakadt mikor meséltem neki, hogy szülés előtt leszedetem a műkörmeim, mert az első hónapokban én nem akarok ezzel foglalkozni. Hogy ő bizony nem lenne hajlandó lemondani erről, és ha ő gyereket vállal attól ő még nő akar maradni.
Sajna nem tudtam vele megértetni, hogy én műkörmök nélkül is nőnek érzem magam, és neki legyen ha akarja, de én nem szeretnék ezzel foglalkozni majd egy darabig. Idővel úgyis lesz megint.
Szóval én inkább már kerülöm a témát.
Sose mondtam neki olyat, hogy szültem, és jobban tudom. Nem vagyok ilyen. Arra figyelmeztettem már, hogy nem minden úgy van szülés után, ahogy tervezi az ember, de ezt elutasítja.
És amúgy igen, jó barátok vagyunk, csak nem vagyunk egyformák. Benne van velem szemben versenyszellem. Bennem nincs felé, nem akarok versengeni.
“Benne van velem szemben versenyszellem. Bennem nincs felé, nem akarok versengeni.”
Ugyan már. Hiszen azért írtál ki kérdést, hogy mindenki szidja a barbár és hiú csajt, és dicsőítsen téged, a szentet. Mert őszintén mi értelme egy olyan kèrdésnek, hogy “hogyan ne figyeljek oda a barátnőm szavaira?” Ráadásul direkt ebbe a kategóriába tetted, ahol számíthattál az anyukák egyetértésére, holott semmi köze babákhoz a kérdésednek, ez két nő versengése.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!