Ti nem vagytok irigyek azokra, akiknek a gyerekvállalás után soha többé vagy sok ideig nem kell dolgoznia?
Sok barátnőmmel egy évben szültem, akiket még az egyetemen ismertem meg. Csak én vagyok az, aki visszament dolgozni a gyerek után, és persze a pénz miatt. Nyilván tudtam, hogy az én és a férjem családi háttere és a későbbi fizetésünk sem elég arra, hogy ne kelljen dolgoznom, csak gyereket nevelni, de mostanában olyan rossz érzés ezt feldolgozni lelkileg. Irigy vagyok rájuk, és ez szörnyű érzés, sose gondoltam volna, hogy ilyen tudok lenni.
A barátnőim 3 éve otthon, én 1 éve dolgozom. Ők több gyereket tudnak vállalni és olyan szuperül ellátják az otthoni dolgokat, szép az otthonuk, van idejük magukra, a gyerekre, sokat olvasnak, pihennek is, sok programra mennek a kicsikkel napközben. És nem csupán azért, mert a férjük sokat keres, hanem mert a családi hátterük ezt megengedi.
Aki küzdött ezzel, meg tudta oldani magában a dolgokat? Van tanácsotok?
Én a magam részéről nem irigykedem. Ha nekik így jó, akkor legyen.
Én biztos nem tudnék otthon ülni, nekem szükségem van a munkámra és a szakmai kihívásokra is.
De meg kell mondjam nem is vagyok szorosabb kapcsolatban egy háztartásbelivel sem, és nem azért mert irigykednék, hanem mert más az érdeklődési körünk. Tisztelet ugyan a kivételnek, mert biztos akad belőlük is bőven, de sokan észre sem veszik, hogy beszűkül a világuk. És míg korábban bármiről lehetett beszélgetni vele/velük mára csak a gyerek, az iskolai rendezvény, a piac stb van.
A másik feldobott ötletről miszerint élj te is úgy, és valósítsd meg a megfelelő körülményeket ha erre vágysz... erről meg az a véleményem, hogy nem lehet mindenki építészmérnök, meg informatikus.
Mi lenne a társadalmunkkal ha mindenki magasan kvalifikált lenne? Ki takarítana, ki szolgálna ki a mekiben, ki lenne a nővér a kórházban, vagy a cipő boltban az eladó? Ők épp olyan hasznosak a társadalom számára, mint egy jogász. Viszont messze nem keresnek annyit, hogy ez opció legyen..
10
Kérdező, a hetes vagyok. Pontosan tudod, hogy nem erről beszélek, csak magadat győzködöd.
Aki évtizedeken át otthon van, párévet gyerekekkel, aztán egész nap a tévé maximum a társasága, az szükségképpen beszűkül, leépül, mert csak korlátozott ingerek érik.
Arra nem gondolsz, hogy a gyerekeidnek milyen fontos az önellátó, dolgozó nő példája, az, hogy milyen oktatást tudsz majd nekik megfizetni mondjuk 15 év múlva, hogy a plusz pénz révén mennyi plusz dolgot meg tudsz nekik mutatni a világból?
Hogy anyagilag is teljes jogú társ vagy?
Hogy tudtok így takarékoskodni a saját nyugdíjatokra is, nem csak arra alapozni, hogyha több lesz a minimálnyugdíjnál, ami az államiból leesik (ez kb. közgazdasági tény már)?
Hogy kényelemben élhettek?
Hogy a fizetésed kiváltja azt, amit családi segítségnek hívsz, mert tudtok szittert fogadni?
Hogy nem a férjed vállát nyomja a komplett család eltartásának terhe?
Ha ezek semmit nem jelentenek neked, és nem is fognak, akkor el kell gondolkodnod azon, hogy te nem ilyen lovat akartál. Vannak, akik htb-k akarnak lenni és semmi más egész életükben. De ezt a férjeddel kellene megbeszélned, mert ehhez 2 ember konszenzusa szükséges.
11
Valóban, de valamit-valmiért. Ha a megfelelő körülmények a fontosak valakinek, akkor tanuljon ki olyan szakmát, amivel sokat keres.
Ha nem fontosak, akkor ne tegye.
De olyan nincs, hogy kiskeresetű szakmámból nem mozdulok, de kellene pénz is nagyon.
Ez egy döntés, hogy kinek, mi a fontosabb a saját életében.
10
Dehogynem vagy szellemi parner, hiszen most ugyanolyan ingerek érnek titeket: munka, program, házimunka, gyerekek.
A háztartásbeliség ma már nem feltétlen merül ki egy "pogácsát sütő, ápolatlan, műveletlen, mackónadrágos nő képében, ez tévhit.
Van az a réteg aki nem dolgozik, mégis több hasznos munkát/hobbit csinál, mint egyesek munkával.
19
Aki htb és pénzt keresőhobbija van, az nem htb, az részmunkaidős.
És tök mindegy, hogy mackóban vagy sminkben tölt otthon napi 8 órát egyedül, amíg mindenki dolgozik vagy iskolában-óvodában van. A lényeg ugyanaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!