Miert baj az ha nem szeretnek gyereket?

Képzeld el, közel 10 évvel ezelőtt szinte szó szerint ezt a kérdést írtam ki én is. :D Én 21 voltam, taszított a gyerekvállalásnak a gondolata is. Nemtudtam magam elképzelni anya szerepben. Most van egy 2 éves kisfiam, akit imádok. :)

Nem azt mondom, hogy 100% hogy veled is így lesz. De soha ne mondd, hogy soha! :)

Pont konstatáltam hogy már egy hete nem volt "nemakarokgyereket" kérdés.......már tökre hiányzott itt a GYEREKVÁLLALÁS topikban.

Nehéz lenne az EMBEREK topikba írni? Hiszen ez az emberekről szól, hogy hogyan vélekednek vmiről.

22 évesen krvára tisztában lehetsz a társadalom működésével, gondolom van már többéves munkatapasztalatod is....

Majd megérsz 10 év múlva, addig bulizz, tanulj, kezdj önálló életet.

Mindenki eldöntheti akar e gyereket vagy nem...viszont sokszor azt tapasztalom, hogy az ilyen "örökfiatal gyerekmentesek" állandó önigazolásra vágynak. Magyarázkodnak az "indokaikról" ("nincs meg az ösztön", "inkább magamra költöm a pénzt és utazom" stb) és feszt azt bizonygatják, hogy a gyerekesek "elrontják" az életüket és egyébként is egy gyerek az élősködő és anyagi csőd. Na ez viszont idegesítő és friss kismamaként számomra sértő is.

Szóval én nem ítéllek el azért mert most úgy érzed hogy nem akarsz gyereket, és győzködni sem foglak az ellenkezőjéről. Viszont te se akarj meggyőzni arról, hogy " milyen szörnyű is az anyaság". Mindenki döntse el mit akar, és aszerint éljen.

Nem kell foglalkozni az ilyenekkel, engedd el a füled mellett. Én mióta az eszemet tudom tartom, hogy nem akarok gyereket és ezzel most is pontosan ugyanígy vagyok, az ebek során ez az érzés csak erősödött. 22 évesen sem akartam, 25 évesen se, 30 évesen se és most 33 évesen sem. A hideg raz tőle, ennyi. Engem betaláltak ám, hogy de miért nem, miért így, miért úgy. Mindenkinek szépen magyarázkodtam, hogy mert nem akarok, mert nem csípem őket, de hiába. Aztán mikor már betelt a pohár és elküldtem a francba oket, hogy foglalkozzanak a saját méhükkel, akkor sikerült felfogniuk, hogy semmi közük ahhoz, hogy én szülök-e vagy sem.

Nekem is jöttek a “Jajj mikor idős leszel” szövegekkel. Halkan megjegyzem ha szülnék se azért szülnék, hogy legyen aki felém néz pl idős koromban. Nem mellesleg nem egy olyant ismerek, akik a szüleik felé se néznek, mert nem volt jó a kapcsolatuk vagy külföldön élnek stb. Tehát ez egy hülye “indok” a gyerek mellett. Tökéletesen jól megvagyunk már lassan 11 éve a férjemmel, egyikunk sem vágyik picit sem gyerekre és igen boldogok vagyunk csak így kettecsken is. Én sem szoltam soha bele senki életebe, tehát ezt mástól is elvárnám, nem hiszem hogy nagy kérés.

Attól meg egyenesen rosszul voltam, mikor mindenki jobban tudta nálam, hogy X év múlva mi lesz... Miszerint ugye fiatal vagy még, később úgyis szülni fogok. Hát nem. Már akkor tudtam, hogy nem fogok, de volt egy két kedves ismerős, akik azt hitték jobban tudjak nálam. Na mindegy, sajnos mindig lesznek ilyen pofátlan emberek, akik másnak az életével vannak elfoglalva, nem kell velük foglalkozni vagy ha már a szép szó nem használ akkor meg kell nekik mondani keményen, határozottan, hogy foglalkozzanak a saját életükkel.

Nem baj . Ez mindenkinek a magànügye. 32 éves vagyok és bennem sincs meg ez a vàgy. Màr tizenéves koromban is tudtam hogy nem akarok gyereket. Persze mi is kapjuk az oltàsokat, hogy " gyerek az kell, " " mikor lesz màr gyerek" blablabla. Azon kívül hogy piszok fàrasztó meg unalmas ezt hallgatni évről évre magasról leszarjuk:) Nekünk kettesben teljes az életünk 2 kutyussal. Nem sokan fogadjàk el de nem is érdekel. Akinek annyira unalmas az élete, hogy ilyesmibe beleszól, kéretlenül véleményt nyilvànít, ítélkezik stb, csak sajnàlni tudom. Szànalmas. Ennyi.

Nem kell foglalkozni velük. Majd megunjàk ha abba a korba érsz:) Èn pl 3-4 év múlva màr annyival lezàrom a témàt, hogy jajjj már túl öreg vagyok hozzà... Mert a magànügy, nem tartozik ràd, a mi döntésünk, stb stb vàlasz nem vàlik be, mert újra és újra előszedik a témàt pàran. Vannak emberek akiknek nehèz a felfogàsa.

Engem családon belül szekáltak ezzel, mert oké, hogy magánügy, de azt hittem naivan, hogy azért a szűkebb családdal lehet ilyen személyesebb témákról is normálisan beszélgetni. Hát nem lehet. Nagymamám és a nővérem megszállottan győzködnek azóta is, hogy "de kell a gyerek" stb.

Na azóta sem vágyom gyerekre, -igaz még fiatal is vagyok (26)- de eldöntöttük a férjemmel, hogy egy lesz, mert ő nagyon szeretne. Na azóta ha bárhol ezt leírtam itt a fórumon, ezért szekáltak, hogy mi az hogy csak a férj kedvéért stb.

A gyermekvállalás kényes kérdés, mindenkinek van róla véleménye, mindenki jobban tudja a másiknál mi a jó. De elfelejtjük hogy nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek ugyanaz a jó. Hagyjuk egymást békében élni.