To rákérdeznétek? Játszótéren anyuka egy 2 év körüli kislánnyal, a lábán vágási hegek az anyukának.

Oké, tévedtem azzal kapcsolatban, hogy a lábon nem csak belül lehet stria. Nem tudtam, nem vagyok bôrgyógyász, az ismerôseimnek csak belül van. Ha emiatt piszok sötét vagyok, ám legyen.

Viszont a striát meg tudom különböztetni a vágási hegekkel. Aki nem tudja, arra én inkább mondanám, hogy piszok sötét.

És nem kotnyeleskedni akartam! SEGÍTENI! Aki vágja/vágta magát, azzal valami nem oké! Független attól, hogy anyuka-e, vagy nem! Láttam egy (volt) depressziós embert, és ahelyett, hogy úgy csináltam volna, mintha semmit nem láttam volna azon gondolkoztam, hogy menjek-e oda hozzá beszélgetni! Szerintem az embereknel figyelniük KELL egymásra, fôleg ha már látható jelei vannak a (volt) depressziójának! Ha nem kér belôlem, akkor oké, elfogadom. Legalább megpróbáltam segíteni, nem csak magammal törôdni.

Aki a híd szélén áll és ugrás elôtt odamennek hozzá beszélgetni nagy eséllyel visszfordult.

SEGÍTENI AKARTAM! Nem kíváncsiskodni. De persze én vagyok a rossz ember meg a rohadt sötét meg mit tudom én. Nem az, aki elfordul mintha mi sem történne.

Egyébként azóta megint láttam az anyukát, és odamentem CSAK beszélgetni hozzá. Nagyon örült és közvetlen volt velem az elsô perctôl, megbeszéltük, hogy holnap is egyidôben megyünk le a játszótérre. Pedig nem is egyidôsek a gyerekeink, nem játszanak együtt, de ennyire örült, hogy van kivel beszélgetnie. Errôl ennyit.